Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Adatok a budai Szent Péter külváros topográfiájához 223-243

boltozott, az egész épületen átmenő, s középen pillérekkel bíró raktárhelyiségből áll, a terven látható kiszögellő rész pedig felügyelői lakást tartalmaz" (24. kép). 1894-ben már csak egy pillérsor van meg, de az ÉK-i oldalon felismerhetők még az elfalazott pillérek, melyek a második sorból megmaradtak. Úgy látszik, az épület DK-i sarka, illetőleg a K-i homlokzata, és az utca felőli első pillérsor D-i szakasza pusztult el az ostrom következtében, és már nem állították vissza mind a három hajót. Az utca felőli egykori hajó helyén később felügyelői lakás helyezkedett el, korábban, 1695-ben pl. hús- és kenyérbódék állottak. A vízivárosi Zaiger megjegyzi,

40 hogy régi kőfal maradványa látszik. Ez az elpusztult K-i homlokzat fala. Tehát ez az épület is megsérült, de még mindig megmaradt belőle annyi, hogy helyreállításra javasolhatták. Alaprajzának eredetét semmiképpen nem kereshetjük a török középületek között, mivel azok kivétel nélkül centrális elrendezésűek. Inkább fellelhető ez a típus a középkorban és korábban, a római építészetben. Ún. bazilikális típus. Baselban feltártak egy római gabonaraktárat, ún. „horreum"-ot

41 hasonló alaprajzzal (26. kép). Középkorban ez az épülettípus önállóan, mint kereskedelmi árucsarnok fordul elő pl. Magdeburgban, Mainzban

42 (25—26. kép), vagy pedig a kisebb városokban a városházák földszinti oszlopcsarnokát használják kereskedelmi célra. Feltűnő, hogy a felszabadító hadjárat után az osztrák hadsereg több felszabadított városban létesít fegyvertárat, melyeknek alaprajza megegyezik a budai első Zeughaus alaprajzával.

43 Feltehető, hogy kisebb kutatással ezekről a fegyvertárakról is kiderülne, hogy a helyükön korábban is csarnoképület állott, illetőleg, létesítésük régi épület újjáépítésével történt. A török hódoltság idejéből Reinhold Lubenau leírásából ismerünk Budáról egy árucsarnokot.

44 1587-ben ezt úrja „Weitter sei wier zu einem grossen Palatio komén, daneben ein Pferdestal auf etlich hundert Pferde, aber sehr verfallen, balde daneben gahr ein starkes gemauertes Gebende mitt lautter steiner Pfeiler, welches ein Kaufhaus vor die Fremden gewesen und noch ist, aber sehr einfeldt. Wirdt aber gleichwol wol bewachet; wahren von allerlei Nation Kaufleut drein, denen sie frei sicher Geleidt geben". Ebben a leírásban felismerjük egy kőpilléres csarnoképület képét, a szöveg pedig világosan utal arra, hogy kereskedőház volt, és még most is az. Itt tehát a törökök által is használt, hódoltság előtti kereskedőházról van szó. Lubenau leírását — noha sétáját a várból lejőve a vízivárosi Tojgun pasa mecsetje körül kezdi el —r nem értelmezhetjük egyértelműen a Corvin térre. Tekintettel arra, hogy a nagy istállók felé halad, inkább a Tabán lehet az említett kereskedőház helye. Ismeretes azonban, hogy Budán több ilyen épület is lehetett.

45 A magyar telepesek által betelepült egykori kis falu tehát a német kereskedő és iparoselemek betelepülése által a XV. sz. második felére városias jelleget kapott. A magyarok alapította kis plébániatemplom a megnövekedett lakosság igényének megfelelően újjáépült, és oldala mellett már magyar és német kofák osztozkodtak az elárusítóhelyeken. Az új, kereskedőlakosság településének súlypontja a Fő utca mentén, főként a D-i részen a mai Szilágyi Dezső tér környékén alakulhatott ki. A főutcái boltsorok, az alsó vásártér kikötője és áruraktárai ezzel összefüggésben létesülhettek. A város kialakulási folyamatának még a hódoltság előtt le kellett zárulnia. A felszabadulás utáni első évek még tükrözik a középkorban kialakult, a hódoltság korában nem sok tekintetben módosult városképet. A rommá vált várost régi külsejéből és szokásaiból a felszabadítók új erői vetkőztették ki.

46 26. kép. Középkori kereskedőház Konstancban Mittelalterliches Kaufhaus aus Konstanz 240