Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Adatok a budai Szent Péter külváros topográfiájához 223-243

JEGYJZETEK x Kübinyi A., Topographie Growth of Buda up to 1541. Nouvelles Études Historiques Bp. 1965. 133. 2 Garády S., A vízivárosi Szent Péter vértanúról elnevezett plébániatemplom. Budapest Székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931— 1941. Bud. Rég. 13. (1943) 206. 3 Schier Xistus, Buda sacra priscis regibus c. 1774-ben megjelent munkájában ismerteti a templomot, és alapítási évét az 1257. évben jelöli meg. Védszentjét, aki domonkos szent volt, ugyanis 1253-ban iktatták a szentek sorába és 1254ben, Budán tartott domonkos capitulum generálén határozták el tiszteletének terjesztését. A budavári Nagyboldogasszony, Mária Magdolna és a Szent Péter plébániák között évszázadokon keresztül húzódó perben Benedek esztergomi érsek mondott először ítéletet. Legutoljára Kubinyi András foglalkozott e kérdéssel (Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése, TBM 16 (1964) 96,1. jegyzet), és Benedeket azonosítja az 1254—61 között esztergomi érseki székben ülő személlyel. ': ; 4 A római leletanyag meghatározásában segítségemre volt dr. Kába Melinda és dr. Sz. Póczy Klára, kiknek segítségükért ezúttal mondok hálás köszönetet. A leletanyag a BTM Középkori Osztályának leletanyagraktárában található és az 1964. és 65. évi leltártételek között szerepel. L. 3. kép. Lelőhelye: Gyorskocsi u. 22. 1961/2. sz. kutatóárok a templom szentélyének É-i oldala mellett, 1,90 m mélységből a római út szintje felett. Ltsz. : 1964. 71.1. L. 4. kép. Lelőhelye: Gyorskocsi u. 22. 1961/2. sz. árok, a templom szentélyének É-i oldala mellett, 1,60— 1,90 m mélyről. Ltsz.: 1964. 64.1. L. 6. kép. Lelőhelye: Medve u. 3., a XIII. sz.-itémplom hajójában a D-i fal mellett, 1,60 m mélyen. Drag. 35. típus. Ltsz.: 1964. 146.1. L. 7—8. kép. Lelőhely : 7. kép : Medve u. 3. 1962/8. sz. árok, felső feltöltés. Ltsz. : 1964.92—93. 8. kép: Medve u. 3. XIII. sz.-i szentély DNY-i sarkában, római szint fölött. Ltsz.: 1965.54.1. L. 9. kép. Lelőhely: Medve u. 3. töronybelső, 2,25— 2,60 m. Ltsz.: 1964. 142.1. L. 10. kép. 1964. 130.1. Lelőhely: Medve u. 3. toronybelső. Drag. 37. típus. Ltsz.: 1964.131—133: Délgalliai terra sigillata töredékek. Lelőhely u. a., Ltsz.: 1964. 129. Drag. 29. típusú, világosvörös, máz nélküli tál. 5 A Csalogány és a Gyorskocsi utca környékén talált római út és őrtorony maradványairól Nagy Lajos (Budapest az ókorban, Budapest története II (1942) és Garády Sándor (Jelentés, 1941. kézirat) számol be. Mindketten találtak égy, a mai Csalogány utcával egyező irányú római utat is, valamint e két utca találkozásánál álló római őrtornyot. A leletanyag egyezik a Király fürdőnél feltárt római településmaradványok leleteivel : Kába Melinda, Római kori épületmaradványok a Király fürdőnél, Bud. Rég. 20 (1963) 259. 6 Garády Sándor a Csalogány u. 26. sz. telken késő római kori germán temetkezésnek tartotta. Jelentés az 1936—1942. évben végzett ásatásokról, Bud. Rég. 13 (1943) 438. 7 H. Gyürky K., Középkori építőáldozat Buda egykori külvárosában. Arch. Ért. 1967. 8 A magasságmérést Szabó Tivadar, Nagy-Szabó Tibor (ÁFTH) és Sziklavári Lajosné (BTM) végezték. A XIII. sz.-i templom belső padlószintjét a hajó DNy-i sarkában tudtuk meghatározni (103, 74), ahol az alapfal és a felmenő fal határa világosan mutatta az-egykori padló helyét, a padlót természetesen már nem találtuk meg. A késő középköri padlószintet a torony mellett mértük meg, ahol az egykori csigalépcső alapfalai felett nagyobb foltban találtunk téglapadlót. A padló téglái 21 x 14x4 cm-es téglák -már nem a jellegzetes középkori kvadratikus padlótéglák és nem is hasonlítanak a középkori falazótéglához. Ezt a téglaméretet több helyen találtam meg a budai vár területén is, mindenhol egyértelműen késő középkorinak mutatkozott (a XVI. sz. elejéről), legfeljebb a hódoltság elejéről való lehetett. A budavári domonkosoknál pl. XVI. sz. 70-es éveiből származó pénzzel datált feltöltési rétegből ^került ©lo a kolostor K-i szárnyába^ melyet végleges elbontása és feltöltése előtt — feltehetően a hódoltság elején — bizonyos hevenyészett átalakításokkal még használtak. • • - A külső szinteket a torony DNy-i támpillérénél, ill. a nagyobb templom előcsarnokának falán mértük le, ugyancsak az előbbi támpillér mellett. A támpillér lábazatán a XIV. sz.-i külső szint volt leolvasható (104, 48), a gótikus templom előcsarnokának falán pedig a XV. sz.-i átépítés során kialakított járószint (104,83). . ; . 9 L. mint a 7. jegyzet. 7 10 Gerevich Tibor, Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. CLX tábla. 11 A műhely működésének ismertetése Die Künstdenkmäler der Schweiz V. kötetében: Kanton Lutzern. 12 A zárókő hasonmását a pozsonyi klarisszák 131 l-ben alapított Szent Katalin kápolnájának zárókövében találtam meg. Henszlmann: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylű mű-emlékeinek rövid ismertetése. Budapest, 1876. 176. Hasonló profilú bordák kerültek elő Budán az István torony felső emeletéről és az óbudai királynői Várban, ez utóbbi helyen dr. Bertalan Vilmosné kutatásai alapján közölt szíves véleménye szerint az építkezés a 80-as évek előtt kellett hogy befejeződjön. ^ 13 Jakubovich Emil, Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez. Magyar Nyelv 21. (1925) 1—4. sz. 35. 14 Garády Sándor hasonló megfigyeléseket közöl fentebb idézett jelentésében. 16 Garády m. f. 210. 16 Hasonló típusú borda fordul elő a XV. sz. második felében a budaszentlőrinci pálos kolostorban. L. Garády, m. f. A Szent Lőrincről elnevezett budamelléki pálos templom és a kolostor. Bud. Rég. 13. 183. 17 Halászbástya Kőtár. Képét ezúttal közöljük először. Felirata: „hic iacet Valentinus". 18 A hosszúkás, elhegyesedő pajzsforma pecséteken a XIII. sz. második felében fordul elő. Sírkövön Ceské Budejovicében a Zlata Koruna kolostorban találtunk 1275 évvel feliratában datált hasonló pajzsformát. Képét Jakub Pavel, Ceské Budejovice c. népszerű kiadványban közli. Itt a sírkő felállításának módja: függőleges helyzetben befalazva — ugyancsak analógia a mi sírkövünkhöz, melynek oldalának megmunkálása egyedül ezt a felállítási módot teszi elképzelhetővé. i9 úgy véljük, a kompozíció őse a kassai Hóhérbástya gyűjteményében levő XIV. sz.-i, családjegyes, keresztes sírkő16 241