Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Adatok a budai várnegyed XIII. századi beépítéséhez 209-222

szintezést egyik helyen sem végezhettünk. Úgy tűnik, hogy a Fortuna utcai alsó tört köves szint nagyjából egyvonalban húzódhatott a Táncsics utcai alsó kövezettel. Talán azt is érdemes megemlítenünk, hogy a Táncsics utcai árok déli végében mutatkozó — az egységes sziklaalapból kiemelkedő sziklacsonk, melynek tetejéhez igazodott a felső kövezés, nagyjából azonos mélységben jelentkezett, mint az a Fortuna utcai sziklanyelv, melyet hozzáépítéssel fallá képeztek, és az itt talált felső XIII. sz.-i járószint éppen a falcsonk tetején létesült. A Táncsics Mihály utcában egyébként az 1963. évi közműfelújítások alkalmával Zolnay László szinte az utca teljes hosszán megfigyelhette a XIII. sz.-ra datálható köves út maradványait az úttest alatt 60—65 cm-re.

11 A Táncsics u. 23. sz. ház udvarának a bástya felé eső részén Nagy Emese ásatott 1961-ben. Az újkorban erősen feltöltött területen 1,80 m mélységben talált macskafejes középkori kövezetet, majd „210 cm mélységben apró köves lejárt szint maradványai kerültek elő, ez alatt XIII. sz.-i kerámiaanyag jelentkezett".

12 Mégjegyezzük, hogy a macskafejes és apróköves szintek között mutatkozó 30 cm körüli differencia hasonló vonatkozásban általánosnak mondható a Varnegyed területén:. (L. a későbbiekben a Fortuna köz és Úriu. 37. sz.) A Fortuna közben Nagy Emese kutatott 1957. és 1959-ben. A Fortuna utca 4. sz. ház közre tekintő homlokzata mellett a saroktól 14,40 m-re nyitott 2,80 m hosszú K—Ny-i irányú kutatóárokban két középkori épület határát állapította meg.

13 Közülük a nyugati volt mélyebben alapozott, tehát feltehetően korábban épült, mint keleti szomszédja. A járdaszint alatt húzódó homlokzati falszakasz 32 cm-rel beljebb áll a mai homlokzati síknál. Ehhez a falsíkhoz igazodott az a macskafejes kövezet, melyet a járdaszint alatt 28—40 cm-re talált. A macskafejes kövezet alatt 20—37 cm-re agyagba döngölt tört kövezés' került elő, alatta épülettörmelékes feltöltés, 1,40 m-en lejárt talajszint, alatta humuszos feltöltés, majd 1,87—2 m mélységben a szikla. Ez, a mai homlokzati falsíknál beljebb jelentkező fal csupán a lejárt talaj vonalától mutat alapozási jelleget. Az ettől lefelé húzódó, a sziklára alapozott falszakasz egészlen kisméretű, vastag, sűrű habarccsal kötött kövekből szorosan rakott, míg felette valamivel lazábban és nagyobb kövekből rakott fal mutatkozik. (1. kép) — Az itt észlelteknek még nem tulajdonítanánk különösebb jelentőséget, ha nem azonos jelenségek mutatkoztak volna a köz nyugati szakaszán, az Országház utca 5. sz. épület oldalhomlokzatánál is. Ott is a mai járdaszint alatt nem sokkal változik a falrakás, sőt a fentihez hasonló falsíkváltás is következik (ennek pontos méretét nem ismerjük, de a kutatás alkalmával készített fényképeken igen szembetűnő.) A törtkövezés is nagyjából azonos mélységben került elő, mint az előző kutatóárokban. A teljes alapozási mélységet itt nem tárták fel, a kiásott teljes mélység a járdaszint alatt 1 méter. Itt a szint alatt feltárt — a mai síknál beljebb húzódó — fal a kiásás határáig egységes textúrájú, azonos jellegű az előző árokban mutatkozó falrakással (—1,40 m-ig), azaz az ottani—-véleményünk szerint — korai fal felmenő szakaszával (2. kép). 1. kép. Kutatóárok a Fortuna utca 4. sz. ház déli homlokzata előtt a korai fal részletével Suchgraben vor der südlichen Fassade des Hauses FortunaGasse Nr. 4 mit einem Teil der früheren Mauer 2. kép. Kutatóárok az Országház utca 5. sz. ház déli homlokzata előtt, a korai fal részletével Suchgraben vor der südlichen Fassade des Hauses OrszágházGasse Nr. 5. 14*