Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Adatok a budai várnegyed XIII. századi beépítéséhez 209-222

A Fortuna utca 4. sz. épülettel kapcsolatban gondolhatnánk arra, hogy a falsíkváltás magyarázata az, hogy a jelenlegi falsík újkori építkezés —javítás, falburkolás — eredménye, aZ|Országház utca 5. sz. épületnél azonban nincsen lehetőségünk ilyen feltevésre. Ugyanis éppen a kutatóárok feletti falszakaszban egy XIV—

XV. sz.-ra datálható ablakkeretmaradvány is előkerült, méghozzá a külső, azaz a mai homlokzati síkon.

14 A Hess András tér 4. helyreállítást megelőző építéstörténeti kutatását Czagány István végezte 1951-ben. A kutatás eredményeit ismertető tanulmányában

15 igen értékes adatokat közöl a fennálló, XIV. sz.-i eredetű épülethez nem illeszkedő építészeti maradványokkal és szintekkel kapcsolatban is. Az északi kapu elfalazásban megtalált kerékvetőjét visszaszerkesztette eredeti helyére —, azaz a középkori kapu küszöbszintjére — a járda alatt 26 cm mélységre.

16 A kaputól északra folytatott ásatás eredménye tökéletesen igazolta a kerékvető visszaszerkesztésének helyességét, mert itt a járdaszint alatt ugyancsak 26 cm-re macskafejes kőburkolat látott napvilágot.

17 Ez minden bizonnyal a fennálló épülethez tartozó járdaszint, mely természetszerűleg azonos a kapu küszöbszintjével. E járdaszint kapualj felé történő elméleti meghosszabbítása nyomán elfogadható 60—62 cm-es ülőpad-magasságot kapunk. Ugyanebben a kutatóárokban jelentkezett egy élsarkított középkori nyíláskeret-maradvány küszöbkővel. A küszöb 60 cm, a hozzá igazodó köves szint 82 cm mélységben került elő.

18 Czagány István ezt a nyílást a mögötte húzódó helyiség eredeti, tér felőü bejáratának tartja, melynek elfalazására a kapualj északi falát áttörő gótikus ajtó létesítése után került volna csak sor.

19 Véleményünk szerint ez a küszöb-, illetve járdamaradvány semmiképpen sem tartozhatott a fennálló épülethez, mert ha ezt a járószintet hosszabbítanánk meg a kapualj felé, akkor 115—120 cm magasan húzódna az ülőfülkék padja. Az előzőket ismételve a járdaszint alatt 26 cm-re talált kövezetet tartjuk a fennálló épülethez tartozó járdának, a 82 cm mélységben húzódó kövezetet és az ahhoz igazodó nyílásmaradványt korábbi szituáció emlékének véljük.

20 Az északi kapualjtól délre fekvő földszinti helyiség homlokzati falának kutatása során, a fal tengelyében 112x178 cm-es, élszedésmentes középkori ajtókeret került felszínre. Küszöbköve a járdaszint alatt 1,25 m-re mutatkozott.

21 A küszöbkövet nem tárták fel terjesen, de az átlagos küszöbkő-vastagságot tekintve a hozzá igazodott járószintet 1,45— 1,50 m mélyen képzelhetjük el. Bár a magunk részéről azt sem tartjuk lehetetlennek, hogy az előzőkben említett (82 cm-es járda) korai építési periódus tartozéka, esetleg pinceajtó lehetett. Az ajtóval kapcsolatban Czagány István is felvetette a korai datálás lehetőségét: „Az ajtókeretkő formájáról és arányáról ítélve talán még a XIII. századból is származtatható."

22 Áttérve a déli épületre, annak kapualjában is került elő említésre méltó korai maradvány. „A déli kapualj déli fala alatt a lépcsőházi bejárati ajtótól nyugatra eső falszakaszban a jelenlegi szint alatt 1,25 m mélységben macskafejes kövezet került feltárásra. Mellette a falban sértetlen állapotban volt látható egy hozzá igazodó 82x80—90 cm alapterületű, 40 cm magas, tetején csonkagúlaszerűen rézsűvel lesarkított korai gótikus pillérlábazat."

23 Úgy véljük, hogy ez az 1,25 m azonosnak fogható fel az északi ház előtt a járda alatt 82 cm-re jelentkezett kövezettel, mert — mint ez Czagány István felméréseiből kitűnik •— a kapualj szintje a kutatások idején a kaputól jelentős — 45—50 cm-es — emelkedéssel érte el a kapualj nyugati szakaszát, tehát a kövezet, illetve a pülérlábazat lelőhelyét.

24 Czagány István meghatározása szerint „a faragott kőlábazat egy földszinti kőarchitektúra maradványa, amelyet akkor bontottak el, amikor a jelenlegi kapualjat építették."

25 Összegezve tehát a fentieket: az 1951. évi kutatás során — véleményünk szerint — a fennálló épülethez (XIV. sz. 2. f.) nem illeszkedő járószinteket és építészeti maradványokat tártak fel. 1. 60 cm küszöb és 82 cm kövezet, 2. 1,25 m küszöb és feltehetően 1,45—1,50 m mélységben járószint, hacsak nem az 1. sz. alatt említett periódushoz tartozó homlokzati pincelejáró maradványa. A Hess András tér 4. sz. házzal szemben, a tér keleti oldalán az egykori domonkos kolostor előtt 1961-ben H. Gyürky Katalin végzett régészeti feltárást.

26 A volt iskolabejárattól délre nyitott K—Ny-i irányú kutatóárokban három kövezett útszintet tárt fel. A kövezetek a járda szélétől az úttestig enyhe lejtővel haladnak. A lejtés mértéke azonosnak mondható a Fortuna közben feltártakkal. Mi a járdán észlelteket, azaz az ott mutatkozott mélységi adatokat vesszük figyelembe, hogy könnyebben összevethető legyen a szembeni (4. sz.) épület előtt, ugyancsak a járda alatt feltárt szintekkel. A legfelső középkori kövezet 68, a következő 85, az alsó 117 cm mélységben jelentkezett. A legalsó, kövezetlen járószint— a lejárt természetes talaj — 2,15 m mélységben került feltárásra, felette kőfaragásra, azaz építkezésre utaló törmelékréteg mutatkozott. Éppen úgy, mint a fentiekben mindkét kutatás műszeres felmérés nélkül történt, így a visszatemetett részletek abszolút mélységére nem következtethetünk teljes biztonsággal. Megpróbáljuk mégis a mai szintezési adatok alapján összevetni a két kutatás eredményeit, annak előrebocsátásával, hogy a kutatások befejezése és a szintezés között eltelt időben a járdaszintek esetleg változtak. Iskolabejárat előtt a járdaszint ma 167,38 H. Gyürky Katalin által feltárt I. út - 68 cm 166,70 Hess András tér 4. előtti járda ma. 167,65 Czagány I. által feltárt útkövezet - 82 cm 166,83 Iskolabejárat előtt feltárt III. sz. út —117 cm 166,21 Hess A. tér 4. sz. előtt 1,25 m-re feltárt küszöbhöz feltételezett járda — amennyiben az ajtókeret nem pincelejáró volt -1,45—1,50 m, 166,15—20