Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 2. közlemény 161-207

szése is az ilyen összeállítást segítette.

24 Sajnos a csúcs eredeti végződését nem ismerjük, a legegyszerűbb oromrózsás záródást választottuk a 161. kép mázas példányának felhasználásával.

25 A lovagalakos kályha összhatásában, megoldásaiban az újabb adatok szerint annyira hangsúlyozza a vertikális hatásokat, hogy ennek a felépítés formájában is érvényesülni kellett. Ezért új rekonstrukciónknál az alsó részt fél csempe szélességével keskenyítettük és ennek megfelelően felépítményét is 14 szög helyett 12 szögűre terveztük. így alakjában karcsúbbá, összhatásában magasabbá vált és az eredetileg rekonstrukciós mintaképnek segítségül vett salzburgi kályha (1501) helyett, a korban is közelebb álló meránói (1446—80), illetve az erfurti (1473) kályhákkal vethető jobban össze. Ebben a megoldásban a kályha nem egy kocka alakú építményen álló keskenyebb, és fölfelé maga is keskenyedő torony (89. kép), hanem az egész test válik toronnyá. Alsó szakasza még négyszögletű, ezt párkány is hangsúlyozza, felső része pedig sokszögű. A két forma találkozásánál az átmenetet a sarkok levágása könnyíti meg. Nemcsak a hangsúlyosabb, gyémántmustrás barna sarokcsempékkel kiképzett sarok befejezése rézsűs, de mint egy visegrádi töredék bizonyítja,

26 a másikon is ferde levágásra valamÜyen címert alkalmaztak. Sajnos csak a címerpajzs kerek alsó végződése maradt meg, a piros és zöld festéknyomok szerint festett ábrázolása volt. Alatta a csempe sarkának kifelé néző oldalán iratszalag töredéke tanúsítja, hogy a negyedik csempesor sarkát is apró prófétaszobrocska ékesíthette, ugyanaz, mint amelyet a 3. típusnál egyébként is többször használtak.

27

. A MŰHELY ALKOTÁSAINAK ELTERJEDÉSE Korábban már kimutattuk, hogy a királyi palotákon kívül 1—1 kályhát felállítottak az udvarhoz közel álló főurak palotáiban, vidéki kúriájában is (Buda, Visegrád, Nyék; Esztergom, Pécs, Baracs). A megismert új típusokat részben megtaláljuk e helyeken is. így a nyéki kastélyból a tetőcsempe szürke töredékei, Pécs leletei között pedig sötétzöldmázas darabja került elő.

28 A baracsi kúria kályhája is megerősíti a csempék összetartozásáról kifejtett véleményünket, itt is előkerült annakidején egy tetőcsempe-töredék is (164. kép). A 23. típus mérmütöredékét eddig csak Esztergomból ismerjük. Részben a megismert új típusok, részben a legújabb ásatási eredmények a műhely készítményeinek elterjedését még tovább is bővítik: az új lelőhelyekkel együtt a középkori Magyarország területéről már 11 várból illetve főúri lakóhelyről került elő ilyen kályha maradványa. Az azonosság miatt, részletes leírás helyett, csak rövid felsorolásukat adjuk: Pomáz királyi vadászkastélyából a 13. típus levéltöredéke (163. kép).

29 Egervár várkastélyában a 18. típus zöldmázas töredékét és mázatlan, szürke töredékét tárta fel S. Nagy Emese.

30 Eger várának püspöki palotájában az 1., 2., 5., 19. és 20. típus csempéi alapján talán két különböző kályhával is számolhatunk Kozák K. ásatása óta

31 (156. kép). A nagyvázsonyi várban Éri I. tárta fel a 2. és 18. típus zöldmázas példányait,

32 Nagy S. pedig szintén e két típus zöldmázas töredékeit találta meg Bács (Bac, Jugoslavia) várában.

33 * 183 163. kép. A 13. típus töredéke a pomázi kastélyból. (Budapest, MNM) Bruchstück des Typus 13 aus dem Schloss von Pomáz. (Budapest, MNM) 164. kép. A 15. típus töredéke, Baracs (Kecskemét, Múzeum) Bruchstück des Typus 15, Baracs (Kecskemét, Museum)