Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 2. közlemény 161-207

Korábban is hangsúlyoztuk, hogy a műhely eredeti alkotásait gyakran a királyhoz politikailag közel álló főurak lakóhelyén találhatjuk meg. Egerben 1447—68 között Hédervári László püspököt találjuk; ő ugyan a Hunyadi párt híve, de mint országnagy, tagja az 1452-es bécsi követségnek és 1455. július 21-én ő is aláírja a rendek levelét V. László hazahozatala ügyében.

34 Ha az ő személyéhez köthető az egri kályha, úgy nem pártállása, hanem országnagy mivolta indokolhatta a szoros kapcsolatot az udvarral. Felvetődhetne azonban az ä kérdés is, hogy talán Hangácsi Albert egri prépost és királyi alkancellár kapja a kályhát, ő pedig V. László szoros párthíve.

35 A bácsi vár kályhája is főrangú személyhez kapcsolódik : a vár a kalocsai érsekség második székhelye. 1450—56 között Szekcsői Herczeg Rafael érseké, 1457—71 között pedig Várdai István kezében van. Mindketten számításba jöhetnek. Herczeg Rafael is tagja az 1452. novemberi bécsi követségnek, melyet a magyar országgyűlés kiküldött, testvérét Miklóst pedig Beheim éneke nevezi meg a király híveinek felsorolásában.

36 Mégis inkább Várdai személyére gondolhatunk. Még mint egri prépost vett részt 1453. aug. 11-én a király képviseletében a boroszlói tárgyalásokon (a király nővérének férjhezadása Kázmér lengyel királyhoz). A követségnek ő az egyetlen név szerint említett magyar tagja.

37 1456-ban alkancellárja, a következő évben pedig titkos kancellárja a királynak.

38 1457. II. 25-én a király kalocsai érsekké nevezte ki, ugyanez év októberében pedig a három főúr között magyar részről ő a vezetője annak a fényes követségnek, mely Prágából indult, hogy a király menyasszonyát elhozza Párizsból.

39 A középkori Magyarország területén tehát eddig 11 helyen mutathatók ki e műhelyben készült kályhák. Feltételezhető az is, hogy ezeknek csak egy része egyezett a rekonstrukciónkon bemutatott rendszerrel, s több helyen az eredetileg második, illetve harmadik fajta kályhához tervezett csempék kombinációjával alkottak egyszerűbb megoldású kályhát.

40 Az elterjedés szempontjából a legfontosabb új adatokat a cseh kutatás eredményezte. A régebbről ismert, de részletesen eddig fel nem dolgozott lelőhelyek közül egyszerre két helyen is megtalálták a műhely eredeti alkotásait. Z. Smetánka Lichnice várából közölte az 1., 3., 4., 5. és 7. típus töredékeit, J. Kouba pedig Lipnice várának gazdag leletanyagából választotta ki az 1., 3., 4., 5., 7., 8. és 21. (?) típusba sorolható darabokat.

41 Az előkerült darabok a világos-, sötét-fűzöld, kékeszöld ólommáz színárnyalataiban, valamint díszítésükben egyaránt teljesen azonosak a budai darabokkal és a finomabban mintázott részletek is teljesen egyezőek. A technikai kivitel minden téren arra mutat, hogy az eredeti negatívokkal ugyanazok a fazekasok készítették őket, mint a többit. A színezés tekintetében egy újdonságot említhetünk : Lichnicében az 1. típus griffes csempéje a zöld mellett gesztenyebarna mázzal is elkészült, Lipnice kályháján pedig a 8. típus lábazati párkánya nem barna, hanem citromsárga mázas kivitelű. Az egyes csempetípusok megjelenése azonban mindkét helyen az általunk rekonstruált kályhaformára utal, tehát a műhely sikeresebb lovagalakos kályhájára.

42 Csupán a 21—23. típus mérműmintás csempéi nem szerepelnek rekonstrukciónknál. Ez azok közé a típusok közé tartozik, melyeknek pontos formáját és méretét még nem ismerjük. A kiszerkesztett mérműdísz ugyanis a 21—23. típusoknál végtelen mintát ad, melyből tetszés szerinti szakaszokat alkalmazhattak a csempéken. A budai és esztergomi töredékek azt bizonyítják, hogy e csempéket úgy helyezték egymás mellé, hogy a minta kétoldalt megszakítás nélkül folytatódjon, tehát frízszerű megoldást tegyen lehetővé. Míg a 22—23. típusok egyszerű burkolólapok, a 21.-nél Budán hátranyúló kályharész is található, Lipnicében is pártázatta! díszített pereme van,

43 tehát utóbbiakat párkányként használták. Talán a további leletek lehetővé teszik e tekintetben is a rekonstrukció továbbfejlesztését, vagy annak bizonyítását, hogy a 18. típushoz hasonlóan e csempét is több fajta módon használták.

44 A lovagalakos kályhák megjelenése Csehországban természetesen kormeghatározási és a tulaj donosokkal kapcsolatos történeti kérdéseket is felvet. Sajnos a legtöbb magyarországi és a két csehországi lelőhely darabjainál sem rendelkezünk olyan ásatási megfigyelésekkel, melyek az időmeghatározás kérdését egyértelműen eldönthetnék, a kályha készítésének évtizedét meghatároznák. A lelőkörülmények egyébként is csak a kályhák lebontásának, elpusztulásának korát jelzik, ez pedig általában 5-től 50 évig terjedő használat után következett be.

45 A magunk részéről a műhely eredeti munkáinak korát heraldikai és stíluskritikai támpontok alapján 1455—57 közé helyeztük. A cseh kutatók magyarországi viszonylatban a meghatározást elfogadják, de az ottani példányokat későbbinek tartják. Álláspontjuk szerint II. Ulászló király korszaka köti össze 1490-től a két országot. Lichnicében az 1500-as években kezd nagyarányú átépítési tevékenységbe Lipai Trcka 184