Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 2. közlemény 161-207

119. kép. Kályhacsempetöredék Eberhard püspök címerével. 1419 előtt. Buda, palota Ofenkachelfragment mit dem Wappen des Bischofs Eberhard. Vor 1419. Buda, Schloss kövön e nélkül látható a sárkány, de az ilyesfajta variációk e korban még azonos személy esetén is eló'fordulnak.

6 Kályhacsempénk készítési idejét talán tulajdonosa nádorsága jelezheti, ekkor inkább lakhatott Budán, mint korábbi tisztségei idejében. Leletünk, a bemutatott csempéktől eltérően nem a királyi palotából, hanem az I. ker. Hess András tér 4. sz. középkori ház boltozatának feltöltéséből került elő a helyreállítási munkák során.

7 A közelében, a szembenálló háztömbben — a mai Hess A. tér keleti oldalán— vett házat Laczkfi István 1395 karácsonyán

8

, talán innen került lelőhelyére a töredék. Az adatok, úgy tűnik, egymást erősítik, ez esetben a kályhacsempe 1387—97 között, esetleg az utolsó években készülhetett. 15. típus: téglalap alakú csempe zárt előlappal és dongás hátrésszel. Díszítése egyszerű, léckeretben (heraldikailag jobb felé néző) címer : döntött pajzs ékrovatos kereteléssel, lépő oroszlánnal, felette a pajzs sarkára ültetett zárt csöbörsisak, oromdísze kiemelkedő koronás oroszlán (119. kép). A budai palotából eddig csak egy zöldesbarna mázas darab töredékét ismerjük, így a díszítés részletei hiányoznak (a töredék m : 31 cm, a teljes m. kb. 46 cm lehet). Az ábrázolt címer tulajdonosa Eberhard püspök lehetett; a stílus alapján számításba jövő korban ugyanis hazai viszonylatban csak nála találkozunk — a pecsétjén ábrázolt — oroszlános címerpajzs keretén ékszegéllyel.

9 Eberhard püspök címerének előfordulása a budai palota egyik kályháján nem meglepő. A királynő rokonságához tartozott, Zsigmond pártján állt a délvidéki lázadásoknál, 1404ben Zsigmond fő kancellárjának nevezte ki és e tisztségben említik 1419ben, halála évében is.

10 Címerének használata a budai palotában tehát leginkább 1404—1419 között képzelhetőéi. A hét új csempetípussal az I. csoport műhelyének tevékenysége több új szempontból vizsgálható és korábban adott kormeghatározásunk is korrekcióra szorul. Elsősorban azt állapíthatjuk meg, hogy a műhely több eltérő felépítésű kályhát is készített: a 14—15. típusok a többiekből rekonstruálható kályhán nem helyezhetők el, korban is különbözőek. A műhely készítményei elsősorban a király palotáit, kastélyait díszítették. (Buda, palota, 1—13., 15. típus; pesti királyi ház: 1., 3. típus; visegrádi alsó palota : 1.1. ; nyéki kastély: 2., 3., 5., 7., 11. t.) de a főuraknak is dolgoztak (Buda, 14. t. ; Esztergom, érseki palota: 1.

1.). Már a feldolgozás I. részében utaltunk arra, hogy e műhely technológiájával és stílusával is kapcsolódik a Nagy Lajos uralkodása alatt működő egyik műhelyhez (ottani III. csoport), talán annak egyik mestere vezeti. A Laczkfi I. részére készült kályha (1397 előtt) jelzi az átmeneti korszakot, mely Zsigmond rendeléseit megelőzhette, a 12. típus címerének sárkányrendje pedig (1408) azokat az éveket, amikor az új kályhák készülnek. A sárkányrendes címer csempéje és a sárkányos oromcsempe témái között közvetlen összefüggések vannak, melyek a korszak eseményeit és Zsigmond politikai és világnézeti állásfoglalását tükrözik. Zsigmond lovagrendjének alapításakor az ellenpártok felszámolása után maga körül tömöríti az ország leghatalmasabb főurait. Lovagrendje politikai síkon a király és főurainak érdekvédelmi, hatalmi szövetsége, ideológiájában pedig a római egyház védelmének kifejezője. Ezért választják „... az ős sárkány követőinek, tudniillik úgy a pogány hadaknak, mint a szakadároknak ... kipusztítására ... a hit vallásának ... védelmére irányuló ... törekvésük jeléül és jelképéül a körré görbült sárkány jelét vagyis képét amint farkát nyaka köré tekeri..." az alapítólevél szavai szerint.

11 A sárkány alakja a középkori keresztény szimbolikában az Apokalipszis és az egyházatyák tanításainak értelmezésében jelenik meg, többek között Hrabanus Maurus (f856) magyarázata szerint: „.. .Misztikus értelemben a sárkány vagy az ördögöt jelenti, vagy annak szolgáit, sőt még az Egyház üldözőit, a gonosz embereket, .. ,"

12 Ebben az értelemben szerepelnek a sárkányok az oromcsempén is, köztük a püspöksüveges, emberfejű alakkal, nyilván az egyházszakadás korszakában a római egyház szempontjából legveszélyesebb támadójának, a prágai Húsz Jánosnak tevékenységét jelképezve. 165