Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

kép), amely a Bryaxis-nak tulajdonított otricoh Zeus családjához tartozik.

193 A felfelé elkeskenyüló arcrészt keretező hajtincsek elrendezése, valamint a száj- és orr-rész az Otricoli-típus változatának tekinthető lanuviumi Zeus-fej hagyományait őrzi.

194 E Zeus-fejjel érdemes összevetni a nagyjából azonos méretű III. századi ún. filozófusfejet (85. kép).

195 A tagolatlan haj-és szakállviselet az aszimmetrikus, de biztos kézzel mintázott arc, boltozatos homlok alatt mélyen ülő árnyékolt szemek aklasszikus, impresszionista törekvések érvényesülését jelentik. Bizonyos ikonográfiái vonások Sophokles portréira emlékeztetnek.

196 E filozófusfejnél valamivel későbbi a homokkőből faragott albertfalvai női fej (86. kép),

197 amely lehiggadtabb formaképzésével a század középső évtizedeiben keletkezhetett. Az említhető császárportrék közül helyi műhely alkotása Marcus Aurelius embernagyságúnál valamivel nagyobb, mészkőből faragott fiatalkori arcmása (87. kép).

198 Az elnagyoltan tagolt hajkorona más egykorú alkotásokkal együtt újólag aláhúzza, hogy a II. század hatvanas éveiben a futófúrót az itteni helyi műhelyek még nem használták. A császárok hivatalos képmásait központi műhelyekből küldték szét a tartományokba, ahol azután a helyi műhelyek sokszorosították. Az említett Marcus-fej ilyen másolat. A polgárvárosi Basilica területén előkerült III. századi márványfej

199 viszont a tartományi székhelyre küldött eredeti példányt képviselheti. E bizonytalan körvonalú fej, felfelé vetett tekintetével, jellemző szakáilés bajuszviseletével a III. sz. középső évtizedei valamelyik uralkodójának arcmását őrizte meg. A későbbi időszak említést érdemlő anyaga még hiányzik. JEGYZETEK * Dolgozatunkat 1965-ben zártuk. Azóta örvendetes jelenség, hogy a Corpus Signorum imperii Romani sorozatban a pannóniai szobrászati emlékek is kiadásra kerülnek. 1 Lucán., Pharsal. III. 412. 2 Gallia. XXII (1964), 302. — Deyts, S„ R.A.E. XVI (1965). tirage a part. 8 Nagy L., Bud. Tört. I (1942), 245 és XLVI. t., 1. kép. * Espérendieu, Répertoire des bas-reliefs, 1.121. sz. 5 Csemegi J., Arch. Ért. 88 (1961), 52—. — Szabó M., Arch. Ért. 90 (1963), 69—. 6 Knorr, R., Germania V (1921), 11—, 4. kép. A kérdéshez 1. még Filip, J., Die keltische Zivilisation und ihr Erbe. Prag, 1961, 162— 7 Az anyagot összeállította: Márcadé, J., BCH, 76 (1952), 596. — A vallási háttérre: Nillsson, M.P., Gesch. d. griech. Relig. München, 1941. 186—, 471. 8 Kuzsinszky V,, Aquincum(1934), 176.1.,286—287. sz. 9 L. pl. Aussant, S., Not. d. Se. 1948, 44—, Susini, G. II. lapidario. Bologna. 1961. 59—, 10 L. pl. Csákvár: Hampel J., A NM. legrégibb pannóniai sírtáblái (1909), 21. t., 33. kép [CIL III 10 352]. 11 Szilágyi J., Laur. Aqu. I (1938), 292—, és Aquincum (1956), LI. t. "/

a Tóth E., Vékony G., ÁÉ 97(1970), 109.—; 12 CIL III 4244 Radnóti A.-tól revideált olvasata alapján: Acta Arch. Hung. VI (1956), 57/79. j. Gabler D. szívességének köszönöm a kőemlék feliratáról készült kitűnő fotót, amelyen világosan olvasható az alfa) Hi(sp), I. neve. 13 Hofrnann, H., Rom. Grabsteine d. Donauländer. Wien (1905), 89—.— Hampel J., i. m., 7. t., 4. sz. — Schober, A., Dieröm. Grabsteine von Noricum und Pannonién. Wien, 1923, 271. sz. [CIL III 10 514 = D.2529]. 14 Hofmann, H., i. m. 35.1., 22. sz. — Kuzsinszky V., Aquincum (1934) 174—, 209. sz. [CIL III 15 163], 15 CIL III 10 513. MKÉ. II (1908), 89. Bud. Rég. XII (1937), 275—. 16 Hofmann, H, ÖJh. XII (1909), 224—. — Schober, A., Grabsteine. 191, és 185. sz. 17 Az itáliai háttérré 1. pl. Susini, G., i. m. VI. t. 18 Hofmann, H., ÖJh. XII (1909), 240 1., 117. kép. — Schober, A., i. m., 270. sz. 19 A lovas sztélékről magyar részről legutóbb : Burger A., Arch. Ért. 83 (1956), 191—. 20 A kérdés korábbi állására: Cumont, Fr. Recherches sur le symbolisme funéraire des Romains. Paris, 1942, 398/4, j. — Calza, R., Boll. d'Arte 39 (1954), 107—. A viaskodó kakaspár a Gyaloka mellől, Újkérről publikált Castrucius-sztélén is megtalálható: Alföldy G., Soproni Szle. 19 (1965), 247-. 21 Rómer—

Desjardins, 353. sz. A követ 1965-ben Soproni S.-ral hiába kerestük. [CIL III 10 513]. 22 Fitz J., István kir. Múz. Közi. II—III (1963), 33—. 23 L. előbbi j.-ben í. m. 24 Erről részletesebben szólunk a Budapest Története c. munkában (Sajtó alatt). 25 Schober, A., Grabsteine. 187. sz. Kuzsinszky V., Aquincum (1934) 210.1., 158. sz. Az utóbbi helyen olvasható lelőhely téves. Vö. Bud. R. VII (1897), 25.1., 20. sz. 26 Kuzsinszky V., Aquincum (1934) 171. 1., 198. sz. [CIL III 14 349, 9). 27 L. az előbbi j.-ben i. m. 177. 1., 159. sz. [CIL III 14 349,4]. 28 Nagy T., Bud. Rég. XIII (1943), 463— [CIL HI 14 349,2], 29 Hampel J., i. m.,15. t., 13. sz. — Schober, A., i. m., 179. sz. (korai keltezéssel) [CIL III 3322]. 30 Hampel J., i. m., 1.

1., 10. sz. — Schober, A., i. m., 43. sz. [CIL III 3565]. 31 Vö. a „Budapest Története" c. munkában megjelenő dolgozatunkat. A kérdés korábbi irodalmára: Mócsy A., RE IX. Suppl. (1962), 614. 32 CIL III 10516 s hozzá Kornemann, E., PWRE XII (1909), 1920h. Sander, E., BJb. 162 (1962), 150 szerint a műhely adminisztrációs ügyeinek intézője. 33 Hofrnann, H., Grabsteine. 40—, 29. sz. Schober, A., i. m., 57. sz. (mindketten túl korai keltezéssel). Kuzsinszky V., Aquincum (1934) 80-, 194. sz. [CIL III 14 349, 8]. 34 Hampel J., i. m., 2. t., I. kép. Schober, A., i. m., 110. sz. [CIL III 10 517]. 153