Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

62. kép. Családi sírkert a Testvérhegy dűlőből Clos enfermant les tombes d'une famille, trouvée dans le lisière Testvérhegy vő többi Duna-menti telep anyagában pedig szórványosabban előforduló II. sz. végi — III. századi szarkofágokat. 132 A Duna-könyöktől Ny-ra viszont különálló kört képviselnek a brigetiói szarkofágok, melyeknél az aquincumi impulzusok mellett a II. sz. végén, dél-pannóniai műhelyek felől kapott közvetlen ösztönzéssel számol jogosan a kutatás. 133 A sarokakrotérionok maszkos kialakítása, illetve alakos ábrá­zolásokkal való kitöltése, a középső lekerekített antefix felületén az elhunytak mellképeinek elhelyezése, az utóbbi összefüggések mellett szólhat. Az aquincumi szarkofágokon ezek a tetőn elhelyezett figurák hiá­nyoznak. A Bogdáni úti sarokmaszkos szarkofág 134 brigetiói ösztönzésre utal, amely Aquincum köz­vetítésével Intercisába is eljutott. Aligha véletlen ugyanis, hogy az ottani sarokmaszkos szarkofágba a legio I adiutrix tisztese temetkezett a feleségével. 135 A hármas beosztású aquincumi szarkofágok legkésőbbi keltezhető példánya Aelius Martialis és fele­sége Balassagyarmatra került sírládája (a. 264). 136 A III. sz. utolsó évtizedeiből és a következő század első feléből már csak egészen durva faragású szarkofágokat ismerünk, előoldalra vésett sírfelirattal. Az utóbbi gyakran el is marad. A III. sz. végétől kezdve a szarkofágok elhelyezése is megváltozik. Már nem a föld színére rakják le az utak mentén vagy a sírkertekben, mert a III. sz. utolsó harmadának tapasztalatai alap­ján, az ismétlődő barbár betöréseket követő bizonytalan belbiztonsági állapotok között nem egy szarkofá­got feltörtek, kifosztottak, hanem beássák a földbe, mint a korai, hamvakat tartalmazó kisebb sírládákat. 137 Ezzel a szarkofágok díszítésének igénye is természetesen a múlté lett. A kőfaragói tudás hanyatlása mellett ez is nagymértékben hozzájárulhatott a legkésőbbi sírládák egészen egyszerű, díszítetlen voltához. 4. OLTÁRKÖVEK Az aquincumi kőfaragóművesség hagyatékában gazdag anyag képviseli a kódtárokat, melyeket ren­deltetésük szerint három csoportba, síroltárokra, fogadalmi oltárokra és szoborművet tartó oltártalapza­tokra oszthatunk. Mind a három emléktípus Itáliából, Aquileia és Nyugat-Pannónia közvetítésével hono­139

Next

/
Thumbnails
Contents