Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

36. kép. Ötalakos családi sírkő a Hunka dombról 37. kép. Női portré síremlékről (Polgárváros, Malomdűlő) Pierre sépulcrale de famille, avec cinq bustes, trouvée sur la Portrait de femme sur un tombeau (Polgárváros, Malomcolline Hunka dűlő) sztélétől már ismert noricumi sírkőtípussal örökítették meg a század végén elhunyt gyermekük emlékét.

88 Caracalla korában működő polgárvárosi kőfaragó munkáját ismerhetjük fel a Szentendre melletti Hunka dombon előkerült ötmellképes sírkőben (36. kép).

89 A mellképes mező női arcmásaival azonos faragású, kesernyés lemondást tükröző női fejet tartunk számon ugyancsak síremlék részeként a polgárvároshoz tartozó Malomdűlőből (37. kép).

90 A lelőhely kapcsán érdemes felidéznünk, hogy a Malomdűlőben, még a múlt század végén, kőfaragóműhely raktárkészletére bukkantak.

91 Homokkőből faragott oltárok, pajzsos fáklyatartók, ökörfejet marcangoló oroszlán szobrai és egy festett trachit oszlop került ekkor napvilágra. A Severusok idejében a sírkőplasztika másodvirágzását élte Aquincumban. Elsősorban a helyi származású lakosság vezető rétege ragaszkodott a hagyományos sztéléformához és ezzel együtt a hamvasztásos temetkezéshez. A korhasztásos rítus és ezzel együtt a kősirládák, szarkofágok használata a katonaság, valamint a bevándorolt nyugati és keleti családok köréből csak lassan nyert tért a lakosság többi rétegénél. A polgárvárossal egyezően hasonló jelenségeket tapasztalunk a II. sz. végétől felfejlődő canabaeemlékanyagában. A Marcus-féle háborúk után a katonavárosban dolgozó műhelyek közül az egyik legérdekesebb, amely készítményeire műhelyjegyként a kőfaragó szerszámkészlet munkaeszközeit, kőhasító csákányt, kőfaragó kalapácsot, vésőt, körzőt stb. faragta ki. Sírkövek, több darabból álló nagyobb sírépítmények, valamint szarkofágok kerültek ki e műhely köréből. Működésének közelebbi időpontját, a III. sz. első évtizedei, megadják a Vörösvári út sarkán előkerült sírépületrész mellképes portréi.

92 A műhely kezdetei azonban visszanyúlnak á II. századra. A katonavároson kívül eddig még nem találkoztunk készítményeivel. Az előbbinél színvonalasabb műhely alkotása a Március 15. téri mellképes sírkőtöredék (38. kép).

93 Korát jelzi a feliratos mezőt keretelő barokkos dísz, amelynek megfelelőit a 200 körül, valammt a III. sz. első évtizedeiben készült sírkőládákon találjuk meg. Az áldozati jelenet megfogalmazásában sírkövünk 125