Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

38. kép. Háromalakos családi sírkőtöredék a Március 15-e téri tábor anyagából Fragment d'une pierre tombale avec trois bustes de la collection du camp militaire sous la Place 15 Mars szorosan csatlakozott a II. századi aquincumi műhelyek klasszicista hagyományaihoz. A feltámasztott lábú szolgalány alakja, a Viktória temető hárommellképes töredékén (31. kép) keresztül, egészen a mitologikus domborműveket készítő műhelyig vezet. A szolgalány alakja az ismert előképek ellenére sem hat sablonosán. Minden részletezést kerülve, szinte impresszionista frisseséggel mintázta meg ezt az alakot a művész névre sem érdemtelen kőfaragó. A mellképes fülke térhatásra törekvő, egymás mögött különböző síkokban elhelyezett férfi-és női alakjaival e sírkő faragója sikeresen oldotta fel a korábbi háromalakos sztélék mellképeinek merev egymásmellettiségét, amivel a korábbi műhelyek még nem tudtak megbirkózni. A sírkő egészét tekintve jellemző vonásként emelhetjük ki a lágy, puha kidolgozást, az éles kontúrok kerülését, amely az ábrázolásoknak határozottan festői jelleget kölcsönöz. Még a III. sz. első harmadában készült Aurelius Aulupor nagyméretű díszes sírköve (39. kép),

94 amely a sztélék hagyományos tektonikus felépítését kitűnően felhasználta illuzionista hatás eléréséhez. Az álló alakoknak beillő magas mellképek a rácsos mintával díszített keskeny mező felett mintegy díszes balusztrád mögül emelkednek ki. Sírkövünk a kelet-balkáni emlékekkel mutat kapcsolatot. A sarokakrotérionokban kifaragott maszkok pedig valószínűleg a szarkofágplasztika ösztönzésére mennek vissza. A Severusok uralkodását követően készültek még olyan nagyméretű sírtáblák, mint Aurelius Bitus és fiának síremléke (23. kép), továbbá olyan erőteljes faragású mellképek, mint a III. ker. Elöljáróság épületé126