Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

összefüggésben említhetjük a meztelen géniuszoktól tartott mellképes medaillonokat, melyeket a III. századi aquincumi síremlékekről, részben pedig sírkertek anyagából ismerünk

65

. (27. kép). Ez az Aquincumban tipikus sírdíszítmény végső kicsendülését jelenti azoknak a síroltárokra állított ferde tetős mellképes medaillonoknak, melyek a II. sz. elején Noricum felől találtak utat Aquincumba (28. kép). Az eddig ismert példányok a canabae temetőiből származnak

66 és a katonavárosi műhelyekhez kapcsolhatók. A II. századi medaillonok átmérője megközelíti az 1 métert, míg a későbbi, III. századi darabok alig haladják meg az 50 cm-t. E kisebb medaillonokat, mint pl. az egykori Almássy-féle gyűjteményben fennmaradt kagylós medaillont, a nagyapoldi darabok példájára, valószínűleg sírkápolnákban helyezték el. Szabadon álló sírpilléreken való elhelyezésüket ez utóbbi kisázsiai eredetű emlékcsoport hiánya, valamint a ferde tetős oromzat elhagyása sem támogatja. A II. sz. folyamán a külön medaillonba faragott mellkép divatja Aquincumból Intercisába is elkerült

67

. Ezzel a II. századi kelet-pannóniai csoporttal függnek össze a dáciai példányok, melyeket Schober, majd Florescu gyűjtött össze és dolgozott fel.

68 A III. sz. folyamán e 28. kép. Mellképes médaillon az Óbuda, Filatori temetőből Médaillon avec buste, trouvé dans le cimetière Filatori à Óbuda 27. kép. Mellképes médaillon a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből Médaillon avec buste, de la collection du Musée National Hongrois : 29. kép. P. Plotius Pampilus sírköve az Aranyhegyi árokmenti temetőből Pierre tombale de P. Plotius Pampilus, trouvée dans le cimetière près de la fossée Aranyhegy 119