Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

közvetlen mintaképül. A Rufus-kő műhelyével szoros kapcsolatban áll Brogimara gellérthegyi sírköve.

52 Az utóbbinál a babérkoszorúba foglalt mellképnél megint csak az itáliai típusú márványsztéléhez vezetnek a szálak. A katonáknak és a bennszülött vezetőrétegnek dolgozó új legio-műhely kialakulására az itáliai mester tanítványai gyakoroltak nagyobb hatást. Az oszlopoktól kereteit egyenes lezárású fülke mellett a magas domborműben faragott mellkép utalhat erre. Az új műhely viszont nem vette át a díszesebb kiképzésű, Medusa-fejes oromzatot, hanem megtartotta a rozettával kitöltött régi típusú egyszerű timpanont. A műhely virágzása Traianus későbbi éveire tehető, működése azonban átnyúlóit a húszas évekre is. Hatása Aquincum környékén is megtalálható, pl. Valerius Crescens gellérthegyi és Sabina albertfalvai egyszerűbb kivitelű sírkövein (18. 16. kép. Itáliai típusú márvány sztélé a budai Várból Stèle de marbre italiote, trouvée dans le chateau de Buda 17. kép. M. Furius Rufus koszorús sírköve Óbudáról Stèle funéraire avec couronne, de M. Fúrius Rufus, trouvée à Óbuda kép).

53 Az előbbi mellképes fülkéje a Traianus-frizurás óbudai sírkő hagyományában készült, ennél vagy egy évtizeddel később, Val. Crescens homlokba fésült és gerezdeken tagolt hajkezeléséből ítélve. A Sabina-sírkő — a legkorábbi sarokakrotérionos sztélé Budapest területén — Tib. Satto sírtáblájának arányait, valamint Cusides és Adnamata sírköveinek keresztleveles rozettáit őrzi. Éles faragása, amely több albertfalvai kőemlék sajátja, az ottani vicus-ban működő műhely készítményei közé utalja. Az óbudai műhely félig kész darabjának tekinthető viszont az ürömi felirat nélküli palmettás sarokdíszű koszorús kő.

54 Ez utóbbi műhely nem volt hosszú életű. Felbomlását valószínűleg a polgárvárosi collegiumok megalakulása siettette, mely a