Budapest Régiségei 22. (1971)
TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: A békásmegyeri villa és az Aquincum környéki gazdaságok a markomann háborúk után 85-102
22 Nagy L., Aquincumi múmiatemetkezések. Diss. Pann. I. 4. (1935) 4. 23 Gömöri Havas S., Bud. Rég. 2. (1890) 33. — Vö. CIL III. 3431. 24 Nagy T., Bud. Rég. 13 (1943) 390. 25 Nagy T., Bud. Rég. 17 (1956) 21. 26 Vö. Alföldy G., Antik Tan. 6 (1959) 28. Ehhez még Nagy L., Bpest Tört. 471., — Nagy T., Bud. Rég. 15 (1950) 390. — Szilágyi J., Bud. Rég. 16 (1955) 387. 27 A kamaraerdői gazdasági jellegű település feltárását Kába M. jelenleg is folytatja. 28 Petrikovits v. H., Das röm. Neuss, in „Neue Ausgrabungen in Deutschland" (Berlin, 1958) 289. — Schmitz H., Stadt u. Imperium, in „Köln in römischer Zeit" I. (1948) 139 skk. 29 Alföldy G„ uo. 20. 30 Soproni S.,uo. 35. 31 Mócsy A., Pannónia 715. 32 A terepbejárások, helyszíni szemlék jegyzőkönyvei a BTM Adattárában. A vicusok és villagazdaságok kapcsolatáról legutóbb Alföldy G. uo. 24. Vö. Fitz J., Arch. Ért. 84 (1957) 138. 33 CIL. III. 10 570. 34 Arch. Ért. (1905) 192. 35 CIL. III. 3384 és 3385. 36 Bud. Rég. 12 (1942) 104. No. 29. 37 CIL. III. 3620. 38 Arch. Ért. (1928) 214. 39 CIL. III. 3625. 40 A sírkő 1964-ben leletmentés alkalmával került elő. Wellner István publikálja a Bud. Rég. jelen kötetében. 41 CIL. in. 10 428. 42 CIL. III. 15 167. 43 Vö. Rostovzeff M., Gesellschaft u. Wirtschaft im röm. Kaiserreich IL (Leipzig, 1942) 28, 66, 80, 134, 188. — Gothein M. L. Geschichte der Gartenkunst I. (Jena, 1914) 94. 44 Póczy K., Arch. Ért. 91 (1964) 184. 45 Vö. Kubitschek W., Römerfunde von Eisenstadt (Wien, 1926) 49. Burgenländische Heimatbl. 15 (1953) 105 skk. — Saria B., Burgenländische Heimatbl. 13 (1951) 49 skk., 14 (1952) 97 skk. Rhé Gy., Balácza (Veszprém, 1912) 14. Ilyen jellegzetes ún. veterán-villa típusát ismerteti a Rajna mellékéről Schumacher K., Siedlungs u. Kulturgeschichte d. Rheinlande (Mainz, 923) 195 skk. 46 Mócsy A. Pannónia 699, megállapította, hogy a középbirtokok villáinak alaprajza a városi lakóházakétól nem tér el. — A középfolyosós módosabb kivitelű villákhoz tartozik a budakalászi, a Pomáz Lugí-dűlőbeli és az aquincumi canabaeban az ún. Kiscelli u.-i villa. Utóbbihoz Póczy K., Bud. Rég. 16 (1955) 44 skk. A típus egyszerűbb változatához vö. Nagy T. Bud. Rég. 13 (1943) 383,20 kép. Ehhez Schmid W. 15 BRGK 1923/4(1925) 228 és Swoboda, E., Carnuntum (Graz—Köln, 1958) 124. 47 Az oldalfolyosós típushoz Thomas E. uo. 238. A típus főbb képviselői a csúcshegyi mansio és a Dorogon, (HosszúTétek) feltárt épületek. Ennek további változata a csúcshegyi mansio oldalporticussal ellátott lakóépülete. Soproni S., Arch. Ért (1954) 49 és 53. 48 Swoboda E., uo.— Thomas E., uo. 356. Ehhez Fremersdorf F., Der röm. Gutshof Köln-Müngersdorf (Berlin, 1933) 77. 49 Nagy L., Budapest az ókorban, Bpest. Tört. I z , 378. 50 Nagy L., Bud. Rég. 14 (1945) 535. 51 Legutóbb Nagy T., Topográfia a „Budapest Műemlékei II. Bpest. 1962. 58. a korábbi irodalommal. 52 Nagy L., Bud. Rég. 12 (1937) 28 skk. 53 Póczy K., Bud. Rég. 21 (1964) 68. 54 Ehhez v.o. : Mócsy A. Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. (Bpest, 1959) 41. Alföldi A., Szt. István Emlékkönyv I. (Bpest, 1938) 153. — Radnóti A.—Gerő L., Balaton (Bpest, 1952) 56. Ehhez vö. Thomas E., 49, 78—9, 389. 55 Mócsy A., Bevölkerung 48. és Pannónia 698. Kubitschek W., Römerfunde v. Eisenstadt (Wien, 1926) 48 skk. Összefoglalóan Thomas E., uo. 130 skk. 201. skk., 177. 192. 56 Radnóti A., MTA Közi. 5 (1954) 498. Thomas E., uo. 275. Abb. 144. 57 Ehhez Páczy K., Sopron rómaikori emlékei (Bpest, 1962)21. A lelőhelyekről összefoglalóan Mócsy A., uo. 698. Thomas E., uo. 150. és 173. 58 Barkóczi L.,Brigetio (Bpest, 1951) 9. és Acta Arch. Hung. 16 (1964) 274—5. — Thomas E., uo. 116 skk. 59 Swoboda, E., Carnuntum (Graz—Köln, 1958) 124. 100
