Budapest Régiségei 21. (1964)
JELENTÉSEK - Gerő Győző: Adatok a budavári Szent Mihály-kápolna topográfiájához 389-393
GERŐ GYŐZŐ ADATOK A BUDAVÁRI SZENT MIHÁLY-KÁPOLNA TOPOGRÁFIÁJÁHOZ A budai Várnegyed középkori topográfiájának még ma is számos megoldatlan kérdése van. Az oklevelekben szereplő és elsősorban egyházi vonatkozású épületeknek csak igen kis része az, amelyeknek pontos topográfiai elhelyezését ismerjük. 1 Biztos helymeghatározásaink elsősorban azokra a nagyobb objektumokra korlátozódnak, mint amilyen a Nagyboldogasszony-templom, a domonkosok Szent Miklósról elnevezett temploma, vagy a Mária Magdolna-templom. Nyitott kérdés marad azonban azoknak a kisebb kápolnáknak a lokalizálása, amelyek nem csatlakoznak a már felsorolt templomokhoz, illetőleg azokkal nincsenek szervesen egybeépítve, hanem, mint önálló építmények jelentkeznek. Ezeknek egyike a Szent Mihály-kápolna is, amelynek helyét kutatóink csupán az oklevelek alapján kísérelték meghatározni és azt hol a falakon belülre, hol pedig azokon kívül igyekeznek elhelyezni. 2 Nem kívánok e helyen részletesen foglalkozni az eddigi feltevések helyes vagy helytelen voltának bizonyítgatásával, még kevésbé az oklevelek helyrajzi vonatkozású értékelésével. Az említett feladatokat az előző cikk keretében Zolnay László már elvégezte. A kérdést inkább a régészeti, helyesebben az építészeti maradványok és a XVII— XVIII. századi helyszínrajzok egybevetésével kísérlem meg tovább vinni és amennyire ez lehetséges, végleges megoldásként a Szent Mihály-kápolna pontos helyét egyértelműen meghatározni. A XVII. századtól kezdődően egyre gyakoribbak lesznek a Budát ábrázoló városképek, amelyek rendesen a hadi események illusztrációiként jelennek meg. Ezeknek száma az 1686-os visszafoglalást követően szinte ugrásszerűen megnő. A városképi ábrázolások mellett azonban már megjelennek a helyszínrajzok is, amelyek a legtöbb esetben léptékhelyesen igyekeznek rögzíteni a vár erődítményeit, és azon belül az egyes jelentősebb épületek helyét. A városképi ábrázolások leginkább csak a nagyobb objektumokat emelik ki és nem mindig törekednek azok hű ábrázolására. A helyszínrajzokat illetően a topográfiai kutatások szempontjából jóval szerencsésebb helyzetben vagyunk. Ezek közül elsősorban azt a néhányat kívánjuk megemlíteni, amelyek közvetlen a visszafoglalás utáni években készültek. Buda középkori topográfiájának kutatásához a legnagyobb segítséget elsősorban Haüy, 3 De la Vigne 4 és Fontana 5 helyszínrajzai nyújtják, amelyek jórészt a török korban is fennállott, vagy csak a kevéssé módosított középkori állapotokat rögzítik. A Szent Mihálykápolna helyzetének meghatározása esetében azonban sajnos az említett helyszínrajzok nem nyújtanak semmiféle támpontot. Bár Haüy helyszínrajza még az egyes telkek számozását is jelzi, a kérdéses kápolnának a legkisebb nyomát sem tünteti fel. E kérdésben a helyszínrajzokat vizsgálva, a fordulópontot Matthey mérnökkari kapitány 1730-as évi budai várfelmérése jelentette. 6 A felmérésnek a mai Halásztbásya és a Mátyás-templom környékét bemutató részlete a keleti várfalnak az eddigi helyszínrajzoktól eltérő és igen részletes ábrázolását nyújtja a középkori állapot pontos feltüntetésével. Itt tűnik fel első ízben a Mátyás-templom déli oldalkápolnájának keleti meghosszabbításában, de attól teljesen függetlenül álló, a bástyafalra kiülő és a nyolcszög három oldalával záródó épület, melyet az oklevelekben említett Szent Mihály-kápolnával azonosíthatunk (1. kép). Az alaprajz — melyet készítője D-vel jelöl 7 — egy szabályosan keletéit épületet mutat, amelyet lépték hiányában összehasonlítva a Mátyás-templom méreteivel, aránylag kis kiterjedésűnek kell fel1 Kevés az olyan egyházi vonatkozású épület, amelyről tudjuk, hogy pontosan hol állott a középkorban. 2 Lásd Zolnay dolgozatának 7. és 8. jegyzetét. 3 Budapest műemlékei, I. kötet, Budapest, 1955. 45. 4 Eredetije a Budapesti Történeti Múzeum Középkori osztályának kiállításán. 5 Eredetije a Budapesti Történeti Múzeum Középkori osztályának kiállításán. 8 Budapesti Történeti Múzeum fényképtára 443/1951. sz. alatt. 7 Mellékelve dolgozatomhoz. 389
