Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - Zolnay László: A középkori budavári Szent László- és Szent Mihály-kápolna : adatok a Nagyboldogasszony-templom déli oldalkápolnáinak történetéhez 375-388

visszaítélte Nagy Lajos királynak. A kápolnát ekkor Joannes Rector Capelle Comitis Vlwengy bone memorie in honorem sanctorum Reg um Stephani et Ladislai beatorum, ac Sanctissimi Ducis Emerici dedicate, képviselte.

19 (Ugyanennek az oklevélnek más meghatározása a kápolnáról: capella sanctorum Regum.) Ulving comes pénzverő kamaraispán, budai polgár.1318 — 1341. Okleveles emlékeinkben Ulvingus comes 1318—1341 között, mint Budavár polgára, 1322. és 1333-ban Wolueng, illetve Ulvingus néven, mint budavári esküdt szerepel.

20 Tekintélyes ember volt; 1335-ben a király compaterének nevezi;

21 valamikor a királyi pénzverő-kamaraispáni tisztet is viselte.

22 1339-ben Budán jártában az ő házában időzik Petrus Gervasius, a pápa magyarországi tizedszedője. 23 Ulvingus 1335 előtt készpénzen vásárolta meg a Pest megyei Tárnok és Horhi falvakat, valamint a Pestváros déli városfala mellett fekvő Szentfalvát, vagy Szenterzsébetfalvát, korábban a ducatus kiváltságos városát.

24 Buda várában több háza volt. Ezek egyike, a Nagyboldogasszony-templom közelében, a mai Szentháromság téren állt.

25 (Kápolnája tehát otthonához közel esett.) Még a XIV—

XV. század fordulóján is olvasunk egy másik budavári házáról ; ez a mai Hess András téren áll, s környékét a XIV. század végén Ulving utcájának nevezték.

26 Ulving ispán egy harmadik budavári házát még életében a Szent Lászlókápolnára hagyta ; 1392-ben e ház gondozójaként említik a Szent László-kápolna budai kúriájának gondviselőjét, Jánost.

27 Az épület, amelyhez egy posztókészítő műhely is tartozott, a Mindszent utca keleti (a mai Disz tér—Tárnok utca nyugati) oldalán állt s még 1454-ben is a Szent László-kápolna tulajdona volt.

28 1334: Ulving budavári kápolnaépítésének időpontja annyiban figyelemre méltó, hogy Budavár építéstörténetének arra a holt időszakára esik, amikor itt, a déli királyi palota építéskezdete előtt, egyházi, vagy jelentősebb világi építkezés — a királyi udvar távolléte okán — alig volt. Ulving comes vagyonát — fia nem lévén —, két leánya örökölte. Egyik leányát Miklós mester — Nicolaus gener Ulvingi — budai esküdt polgár vette feleségül. A másik leány Dunajeci vagy Hundfalvi (de villa Canis) Polyánfi András fiának, felvidéki aranybánya-bérlőnek

29 felesége lett. Ulving Pest megyei birtokait — Horhit, Tárnokot és Szenterzsébetet — királyi engedéllyel Margit leányára, annak férjére, illetve gyermekeikre, Jánosra, a későbbi királyi tárnokmesterre és Péterre — leányágon a Berzeviceiek ősére — hagyta. Ezeket a jószágokat a Dunajeci-Hundfalviak ivadékai, a Berzeviceiek, a Csetneki, Serkei Lórántfi, Agárdi Tőke, Rozgonyi, Dóczi és Szapolyai családok, Ulvingus jogán, a török korig birtokolták.

30 Másik leánya, akire budavári házait s a Szent László-kápolna kegyúri jogát hagyta, Miklós mesternek, Cegléd zálogbirtokosának neje volt. Budai bíróságot is viselt egyik fiuk, Ulvingus: ennek két fiában azonban a család kihalt. Leányági ivadékaik a Somiak voltak, akiknek utolsó sarja — a kápolnaalapító Ulvingus ispán örökén — egészen 1521-ig bírta a Szent László-kápolna kegyúri jogát.

31 Talán nem érdektelen megemlítenünk azt, hogy Ulving comes idején a vele rokoni viszonyban álló Hunfalvi v. Dunajeci Polánfi Andrásnak Miklós mester nevű fia volt a budavári Nagyboldogasszony egyház plébánosa, ki utóbb, mint szepesi prépost 1356-ban halt meg.

32 A Szent L á s zló-kápolna a budai középkorban Mint említettük, 1392-ben szó esik a budavári Szent László-kápolna budavári kúriájának rektoráról, Jánosról.

33 1398-ban vir honorabilis Petrus rector capelle Sancti Ladislai regis in cymiterio ecclesie beaté 19 Fejér Codex IX/1. kötet 556. 20 Magyar Tört. Tár, IV. évf. 126. — Századok, 1906. 687. 21 Századok, 1893. 20—21. — O. L. Dl. 2932. 22 Numizmatikai Közlöny, 1956. évf. 24. (Horváth Tibor Antal—Huszár Lajos gyűjt.) — Zichy okmt. XII. kötet, 137. 23 Magyar Tört. Tár, IV. évf. 1371. 24 Századok, 1893. 19. 25 Pataki V.: Bud. Rég. XV. kötet, 253. 26 Schier X.: i. m. 45. 27 Schier X. : i. m. 45. 28 Pataki V.: i. m. Bud. Rég. XV. évf. 242. 29 Turul, 1911. évf. 136. — Anjou kori okmt. II. kötet, 305. 30 Századok, 1893. 19—21. — Turul, 1911. évf. 136. 31 Turul, 1911. évf. 118. és 136. lap. — L. a függelékként csatolt nemzedékrend adatait. 32 Andrásfia Hundfalvi Miklós mester (1326—1356) egykori budai NBA-plébános, majd szepesi nagyprépost sírköve Hunfalván, 1356-ból. Turul, 1903. évf. 97., Turul, 1911. évf. 136. 33 Schier X. : i. m. 45. 380