Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - Zolnay László: A középkori budavári Szent László- és Szent Mihály-kápolna : adatok a Nagyboldogasszony-templom déli oldalkápolnáinak történetéhez 375-388

ZOLNAY LÁSZLÓ A KÖZÉPKORI BUDAVÁRI SZENT LÁSZLÖÉS SZENT MIHÁLY-KÁPOLNA ADATOK A NAGYBOLDOGASSZONY-TEMPLOM DÉLI OLDALKÁPOLNÁINAK TÖRTÉNETÉHEZ Csemegi József emlékének A szent László-kápolna (133 4) Domenico Fontana, 1686. évi budai ostrom-metszetének felső, jobb sarkában a budai Várnak — kissé elnagyolt — térképét rögzítette.

1 A térképen a Nagyboldogasszony-templomtól délre — a mai Szentháromság tér és Tárnok utca keleti sarkán — a jelenleg 6.529. helyrajzi számú telek helyén, vagy annak közvetlen délkeleti környékén egy egyhajós kápolna alaprajzát látjuk. A kápolna hossza — a léptékek átszámításával — tizenöt-húsz méter, homlokzata hat-nyolc méter lehet (1. kép). Fontana ezt a templom-alaprajzot, a domonkos rendiek Szent Miklós-kolostorával és a mai Szent György téren állt Szent Zsigmond-templommal együtt „trois églises des chrestiens ruinées" megjelöléssel., a térkép 37. számjelzésével értelmezi. Nem kérdés tehát az, hogy a Fontana-metszetnek ez a — más térképen sehol nem ábrázolt — alaprajza egy törökvilág előtti, középkori templomhelyet jelöl. Az alaprajz feltűnő sajátossága az, hogy — Buda valamennyi más középkori templomától eltérően — nem keletelték. Kapuja északnak, a Nagyboldogasszony-templom déli hosszfala, illetve a főtemplom egykori déli-keleti oldalkapuja felé tekint; szentélye délnek esik. A Rabattá hagyaték Haüy-rajzolta budai térképéhez, vagy De la Vigne felméréséhez képest a Fontanaféle kisméretű helyszínrajz nem szabatos s azt a kutatás régészeti célra hasznosítani nem tudta. Kápolnánkat azonban mégis egyedül ez a térkép jelzi, s az ábrázolás helyszíni hitelességéhez kétség nem fér. így tehát Fontana metszetének ez az adata felveti a kérdést: mi lehetett ennek az 1686-ban romjaiban még álló középkori kápolnának a neve? Milyen titulációt viselt? Okleveles emlékeinknek melyik budavári kápolnájával azonosítsuk? A fent megjelölt területen a régész csákánya milyen várakozással vágjon a földbe? Schier Xystus ágostonrendi szerzetes 1774-ben, Bécsben megjelentetett poszthumusz művében — a „Buda sacra" helyrajzi rekonstrukciójában — a Fontana-metszet térképén indult el. Ezt a kápolnaromot Schier müve sacellum in coemeterw jelzéssel közli is.

2 (A romot azonban Schier nem azonosítja a témánkként megjelölt budavári Szent László-kápolnával, A Szent László-kápolnáról Schier mindössze ennyit mond: sub Turcis [si non antea] penitus periit, adeo ut Fontana ne locum eius indicarit.

3 Vagyis a budai törökkor végére a hajdani Szent László-kápolna fennállásának emlékezete elenyészett: sem Fontana — 1686-88., — sem Schier Xystus — 1774 előtt — nem volt biztos az oklevelekben említett Szent László-kápolna helyével s azt a Fontana-jelölte romtemplommal azonosítani nem merte.) A Fontana-metszetnek e temlomromja felderítésére irányuló kutatást — vagyis annak tisztázását, hogy melyik középkori templommal azonosítható ez a rom —, megnehezíti az, hogy középkori írott adataink, a Nagyboldogasszony-templom déli oldala táján, nem kevesebb, mint négy középkori kápolnát emlegetnek, anélkül, hogy egykönnyen világossá válnék: a főtemplomnak oldalkápolnái-e ezek a capellák, vagy attól — egyházjogilag és építészetileg — különálló objektumok-e. A Fontana-metszet elhanyagolt kis helyrajzi adata így egyszeriben azt a feladatot rója ránk, hogy megpróbáljunk eligazodni a főtemplom déli oldalkápolnáinak kronológiai és helyrajzi kérdéseiben. így talán majd fény derül arra: mi volt az a — Nagyboldogasszony-templom testétől — délebbre álló magános kápolna, amelyet, Buda 1686-os visszafoglalása után, Fontana romjaiban még látott és felmért. 1 Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztálya (Kiscelli Múzeum): L. 93., ill. 15.923. jelz. metszet. Ugyanennek másik intakt példánya az Egyetemi Könyvtár főigazgatói szobájában. (Dr. Mátrai László szíves hozzájárulásával.) 2 Schier Xystus: Buda sacra. Bécs, 1774. 118. Melléklet. 3 Schier X.: i. m. 45. 375