Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - Zolnay László: A középkori budavári Szent László- és Szent Mihály-kápolna : adatok a Nagyboldogasszony-templom déli oldalkápolnáinak történetéhez 375-388

A középkori Nagyboldogasszony-templom temetője Ismeretes az, hogy a budavári főtemplomot a XIII—

XIV. században — talán észak felől is, de — dél felől bizonyosan temető övezte.

4 Ez a temető, a Várhegy fokozatos benépesedésével, a XIV. századra megtelt. Alkalmasint már a XIV. század végére átlépte a Vár — Nagyboldogasszony-templom körüli — bástyáit és lehúzódott a Várhegy keleti, vízivárosi oldalára, a mai Jezsuita-lépcső és a Halászbástya alatti területre.

5 Nyomait még a XVII. századvégi budai metszetek is jelzik. A főtemplom körül a temető terjedését a város fokozódó népesedése és beépítése gátolta meg. De vertikálisan is nehéz lett volna megvalósítani itt azt a soros rátemetkezési rendszert, amelytől a középkor embere egyáltalán nem idegenkedett. A főtemplomot minden irányban mészkő borítású sziklapáncélzat vette körül: a sírásás itt valóságos kőfaragómunka volt.

6 Az 1686. évi Fontana-metszet említett rom-kápolnája a középkori Nagyboldogasszony-templomtól délre elterülő, XIII—

XIV. századi temető területére esik. Ez a körülmény és az a tény, hogy a kápolnát homlokzatával a főtemplom déli-keleti főkapuja felé fordították (mellőzve a szentélykeletelésnek szinte kötelező hagyományát), azt mutatja, hogy a Fontana által romjaiban még látott középkori sacellum eredetileg sírkápolnának épült. Szent Mihály-kápolna a budai Várban Említettem, hogy a főtemplom déli oldalán a középkor okleveles emlékei négy olyan kápolnát említenek, amelyeknek a Fontana-féle rommal való azonosítása munkahipotézisül szolgálhat. Vegyük sorra őket! Pataki Vidor budai topográfiája feltételezi, hogy a középkori budai Várban mind a Mária Magdolnaplébánia, mind pedig a Nagyboldogasszony-plébánia temetőjének is volt egy-egy Szent Mihályról nevezett temetőkápolnája.

7 E munkámról írt lektori véleményében mind Kumorovitz Lajos, mind Kubinyi András arra mutatott rá, hogy a Mária Magdolna-templom közelében, az Olasz utcában 1498-ban említett s a Szent Mihály arkangyal kápolnájának tulajdonában álló épület nem szükségképpen a Mária Magdolnaplébánia temetőkápolnájára vonatkozik, amelyre egyébként semmi más adat nem utal. így tehát valószínű, hogy a középkori Várban csak egy Szent Mihály-kápolna állt, ez pedig, mint adataink is mutatják, a Nagyboldogasszony-templom temetőjének a gyalogkapu közelében álló temetőkápolnája volt.

8 A pesti plébániatemplomnak is volt egy Szent Mihály-temetőkápolnája; romjait a XIX. század második relében Rómer Flóris agnoszkálta.

9 Néhány középkori forrásunk a budai Nagyboldogasszony-templom temetőjével kapcsolatban említi a Szent Mihály-kápolnát. Mi sem lenne tehát kézenfekvőbb dolog, mint a Fontana-jelezte romkápolna azonosítása ezzel a Szent Mihályról nevezett temetőkápolnával. Szent Mihály arkangyal a halottak védője: mi más állhatna a főtemplom temetőkertjében, mint a Szent Mihály nevét viselő kápolna? A budavári Nagyboldogasszony-plébániatemplom temetőjének Szent Mihály-kápolnájáról két — illetve három — okleveles adat ismeretes. 1443-ban Senftenberger Miklós, a bécsi egyetem diákja, a budai Szent Mihály-kápolna rektora.

10 1498-ban a kápolna Olasz utcai házát említi Pataki Vidor topográfiája. 1505-ben a veszprémi püspökség budai dézsmafizetői közt szerepel Saor Tamás, akinek lakóhelye „penes Sanctum Michaelem" ; Zeucz Jakab — lakóhelye „penes parvam portám" ; „ex opposito Kysaytho" ; Miklós borbély, Zabó István „in cimiterio Beate Marie Virginis" ; Spelez Márton özvegye „in cimiterio Beate Marie Virginis circa Harangozone".

11 Tudott dolog, hogy a keleti várfal felől a Nagyboldogasszony-templom hajdani temetőjét, a mai Jezsuitalépcső helyén egy, csak gyalogszerrel járható lépcső, a budai bástyák egyik gyalogkapuja törte át. A temetőnek 4 Gömöri Havas S. : A Nagyboldogasszonyról nevezett budavári főegyház. Bud. Rég. V (1899) 32. — Schier X.: i. m. 45. — Némethy L. : A Nagyboldogasszonyról nevezett budapest-vári főtemplom. Esztergom, 1876. 99— 100. — Pataki V. : A budai vár középkori helyrajza. Bud. Rég. XV. kötet, 251. — Salamon F. : Budapest története. Budapest, 1885. II. kötet, 412. 5 Pataki V.: i. m. 251. — Fehér J. : Budapest temetőinek története. Budapest, 1934. 37—38. 6 Némethy L.: i. m. 99—100. 7 Pataki V.: i. m. 251. és 286. 23. sz. jegyzet, 261. 50. jegyzet. 8 Pataki V. : i. m. 251—252. 9 Rómer F. : A régi Pest. Pest, 1873. 72. — Divald K. : Budapest művészete a török hódoltság előtt. Budapest, é. n. 23. A pesti Szent Mihály-temetőkápolnát magábafoglaló „legrégibb pesti ház" képét Schickedanz Albert festette meg: Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztálya: 1311. lelt. szám. 10 Schrauf K. : Magyarországi tanulók külföldön. II. Budapest, 1892. 139. 11 Pataki V. : i. m. 286. 23. jegyzet. 376