Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - Bertalan Vilmosné - H. Gyürky Katalin: Középkori útrendszerek kutatása a budai várnegyed területén 345-364

23. kép. Kerámia töredék a Táncsics Mihály utcában feltárt kutatóárokból Keramische Bruchstücke aus den in der Táncsics Mihály-Gasse aufgedeckten Forschungsgraben már az újkori építkezések maradványának tartjuk). A kőfaragó-rétegek az árok É-i és K-i oldalain vastagabbak voltak, az árok D-i és Ny-i oldalai felé pedig elkeskenyedtek, illetőleg megszűntek, ami azt jelenti, hogy a kőfaragó munka a toronytól É-ra, a kolostor épületénél folyt. A 17. és a 10-es számmal jelölt kőfaragórétegek között, a 14-es számmal jelölt réteg 4 cm vastag meszes habarcs, szintén az építkezés eredménye. A legalsó (17.) kőfaragó réteg felett vékony humuszcsík (16. réteg) húzódik, ugyancsak négy réteggel feljebb (11. számú réteg), újabb keskeny humuszcsík látható. E felett helyezkedik el a második (10. számú) kőfaragó-réteg. Gyakorlatilag annyit jelenthet, hogy a helyszínen dolgozó kőfaragók munkájában bizonyos szünet állott be, illetőleg a kőfaragók az épület más részén folytatták munkájukat. Ezek a feltételezések csak a kolostor feltárása után nyerhetnek megerősítést. A 16. számú rétegben talált vasszeg, a 14. számú meszes habarcs rétegében talált tetőcserép-töredékek a kőfaragó munka után a kőműves, ács és tetőfedő munkálatok nyomait mutatják. A második humuszcsík után a 10. számú kőfaragó-réteggel jelentkező újabb kőfaragó munkálatok bizonyos alakítás, átépítés következményei lehetnek, ugyanis a felette levő 9. számú rétegben festett vakolatdarabkák voltak, melyek egy meglevő épület vakolatának leverése útján, tehát bizonyos átépítési, javítási munkálatok útján kerültek a földbe. A két építkezést nem választhatta el egymástól sok idő, hiszen a leletanyagban mindvégig túlsúlyban van a XIII. századi kerámia és csak kevés XIV. század elejére tehető töredéket találtunk (pl. a II. sz. útburkolatban). Valószínűleg a második építkezés után (XIV. század elején?) került sor a kolostor előtti út kikövezésére. Már az első kövezésnél tapasztalható bizonyos emelkedés az úttest közepétől a széléig, vagyis a ház faláig. Holl Imre 1960. évben végzett ásatása alkalmával Gyöngyösön, a Szent Orbán-templom Ny-i homlokzatán kibontott gótikus ajtó előtt talált középkori útburkolatot, mely az esővíz elhárítása céljából homorú ívvel csatlakozott az ajtó küszöbéhez.

5 A domonkosok előtti út lejtése úgy látszik nem felelt meg céljának, mert nem sokkal építése után újabb réteg kaviccsal erősítik az utat, a járdának megfelelő szélességben pedig töltéssel emelik a szintet. Mint látható, a kutatás nemcsak az útra vonatkozóan, de a kolostor építésére vonatkozóan egy-két megfigyeléssel szolgált, melyek a kolostor feltárásának idején jól hasznosíthatók lesznek. Az egymástól nem nagy távolságban levő két kutatóárokban, a Táncsics Mihály utcában és a Hess András téren az útburkolatok egymás felett elhelyezkedő rétegeinek száma különböző volt. A Táncsics Mihály utcában két, egymástól iszapréteggel jól elkülönülő útburkolat volt, ugyanakkor a Hess András téren, a domonkosok kolostora előtt három réteget különböztettem meg. Illetőleg a második réteg a harmadikon szorosan rajta feküdt, csak a gyalogjáró emelkedett meg erősebben a korábbi gyalogjáróhoz viszonyítva. A gyalogjáró megemelése és az úttest burkolatának megújítása nyilván a háztulajdonos szerzetesek munkája, akik épületük érdekében szükségesnek találták az esővíz elvezetését a falaktól. Az utak szintezése sajnálatos módon technikai akadályok miatt nem történhetett meg, ezért a két kutatóárokban feltárt utak rétegeinek egyeztetése nem történhetett meg. A középkori városok útjainak anyagára, építésének és karbantartásának módjára vonatkozó adatok elég szórványosak, különösen a magyar városokat, de legkiváltkép Budát illetően. A budai utcák kövezésére utaló történeti forrásanyag hiánya és a jelen kutatásokból előkerült tárgyi dokumentumok arra vallanak, hogy a város útjainak kövezése és karbantartása erősen elmaradt a külföldi városokéhoz hasonlítva. Igaz ugyan, hogy kutatásainkat a várhegyi településnek csak néhány rövid szakaszán eszközöltük, ezeken a helyeken azonban a tulajdonképpeni kövezésnek nyomát sem találtuk. Oly értelemben vett kövezésnek, melyről pl. az olasz városok esetében már a XII—

XIII. században hallunk, mely kövezés nagyobb kőlapokat, vagy kockaköveket, egyes esetekben a kőnek és a téglának művészi keverését alkalmazza.

6 Természetesen elsősorban a főtereket és a főbb útvonalakat kövezték igényesebb módon. 6 Holl Imre ásatási dokumentációját az 1960-ban Gyöngyösön a Szent Orbán-templomnál végzett kutatásokról. MTA Régészeti Kutatócsoport adattára. 6 Braunfels, W. : Mittelalterliche Stadtbaukunst in der Toscana. 1953. 194. 362