Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - Bertalan Vilmosné - H. Gyürky Katalin: Középkori útrendszerek kutatása a budai várnegyed területén 345-364

A budai várhegyen tulajdonképpen csak folyami kaviccsal, vagy nagyobb folyami kővel felszórt burkolt utakat ismerünk, melyek mindenhol a kövezés kezdetét jelölik, de amelyet egy idő múlva legalábbis a főbb útvonalakon kőburkolattal cserélnek ki. Bolognában ez történt már a XIII. század közepén.

7 Párizsban már a XII. században tudunk útkövezésről.

8 A források adatainak összevetéséből kitűnik, hogy Németország az utak karbantartásában jóval elmarad Olaszország mögött. Németországban, Magdeburgban a közelmúltban tártak fel az óvárosban (Buttergasse) XII. és XIII. sz.-i —a budaihoz hasonló anyagú és szerkezetű kavicsutakat

9 (16. kép). A magyarországi városok útjaira vonatkozó legkorábbi adatot Selmecbánya IV. Béla korában szerkesztett jogkönyvében találtuk,

10 ahol bizonyos esetekben örökös híján a halott vagyonából egy részt az utak és a hidak karbantartására kell fordítani. Pozsony városának számadáskönyvei a XV. század folyamán sűrűn emlegetik a város kövezett utcáit, de egyszersmind az is kitűnik, hogy a XV. század második felében még csak a főbb utcák és a piactér voltak kövezettek és csak a XVI. század közepén vált általánossá a külvárosokban is a kövezés.

11 A XV. század második felében Pozsony városa az utak kövezéséhez ún. „Überleger"-eket, kövezőket hozatott Bécsből és Sopronból, mert magának csak 1496-ban van saját kövezője. Az utak tehát az egyszeri lerakás után karbantartás nélkül maradtak. Sopronban ezzel szemben már 1438-ban szerepel a polgármester számadáskönyvében útkövező, akinek az Előkapunál végzett útburkoló munkájáért II. % tal. den.-t fizetnek.

12 1472-ben Nagybánya városa piacának kövezésére, Mátyás király engedélyével minden hetivásáros szekér után egy fillér vámot szedett.

13 A budai jogkönyvben

14 megtaláljuk ugyan az útkövezők („Pflasterer") említését, minden további rájuk vonatkozó adat azonban hiányzik. Szende Pál

15 feltevését — miszerint az út kövezetének karbantartása a háztulajdonosok feladata lett volna —, kutatásaink annyiban támasztják alá, hogy megfigyeltük az útburkolat többszöri megújítását a domonkosok kolostora előtt. Feltehető lenne, hogy a kolostor, mint tehetősebb telektulajdonos, gondoskodott arról, hogy az épület mellett a járószintet megemelje és többször megújítsa, ezáltal az esővizet a ház falától elvezesse. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a kutatóárkok közül ez volt az egyetlen, mely a telekhatárig terjedt, és több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy feltevésünket az egész vári lakótelepülés területére általános érvényűnek mondhassuk ki. Annyit azonban megállapíthattunk kutatásaink nyomán, hogy a budai polgárváros útjait a város felépülése, útvonalainak kialakulása után, a XIV. század elején kövezhették ki. Ezek az utak a középkorban mindvégig csak kaviccsal burkolt utak maradtak. Garády Sándor által a Hunfalvy utcában feltárt és a budai külvárosból a vár felé vezető út, a kövei között talált leletanyag tanúsága szerint késő középkori (XV—

XVI. sz.). Burkolata már nagyobb kövekből készült, alapozása is erősebb, mint a vár területén talált utaké (17. kép). Az út széle durván faragott nagy kövekkel volt kirakva.

16 Nagy, lapos kövekből készült útburkolattal a vár területén csak a török korban találkozunk először.

17-18 7 Braunfels, W.: i. m. 8 Schultz, A. : Das häusliche Leben der europäischen Kulturvölker. 1903, 69. 9 Nickel, E. : Ein mittelalterlicher Hallenbau am alten Markt in Magdeburg. 1960. 10 Selmecz városnak IV. Béla király korában szerkesztett városi és bányajogkönyve. Wentzel : Árpád kori új okmány tár. 3, 207, 1 §. 11 Ortvay T. : Pozsony város története 11/1. 367. 12 Házi, J. : Sopron szabad kir. város története H/3. 86. 13 Nyáry, A. : A modenai Hyppolyt codexek. Századok, 1874. 5. 14 Mollay K.: Das ofner Stadtrecht. 1959. 105. 15 Szende P. : Magyar városok a középkor végén. Huszadik Század XIII. 1912. 689. 16 Garády S. : Jelentés az 1936—42. évben végzett ásatásokról. Bud. Rég. XIII. 1943. 420. 17 2. kép helyes jelmagyarázata: 6. Szikla fölötti 4. Köves út helyett 6/a. Köves barna humusz. 18 3. kép helyes jelmagyarázata: 4. Köves út alatti 3. Pernyés agyag helyett 3/a. Agyag. 363