Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai 1960-1961-ben 295-336

temetőből feltártunk egy szelvényt, mely értékes adatokkal szolgált mind a korai, mind a késői építkezésre vonatkozóan. A temető alatt római út részlete került elő. A Csalogány utca 11. és Medve utca 3. számú telkeken egyetlen kutatóárokban két párhuzamos falmaradványt tártunk fel, melyek feltehetően a templom hajójához tartoztak. Az 1961. évi ásatás célja az volt, hogy megállapítsuk érdemes-e a telkeken nagyobb méretű feltárást végezni. Az ásatás pozitív eredménnyel végződött, így a templom feltárását a következő évekre tervezzük. H. Gyürky Katalin II. ker. Vöröshadsereg útja 3 4. „Veronika" vendéglő, hátsó udvara. Az 1961-ben végzett kutatás célja a középkorban e környéken emlegetett „Kuncz ispán major" helyének meghatározása volt. Kiindulásul részben az okleveles adatok szolgáltak, továbbá az a tény, hogy a vendéglő egyik időközben le vakolt fala középkori eredetű lehetett.

13 Kutatásra a vendéglő mögötti hátsó udvaron nyílt lehetőség. A kutatóárkokban a felső, újkori köves rétegek alatt mindenütt bolygatatlan talaj húzódott, legfeljebb csőfektetések alkalmával bolygatták meg helyenként. Középkori beépítettség nyomára sem rétegben, sem leletanyagban nem akadtunk. Nagy Emese V. ker. Váci utca és a Pintér utca sarkán gázcsőfektetés közben a Fővárosi Gázművek munkásai 1,80 m mélységben bronz ágyúcső töredéket találtak. A töredéken szép kivitelű öntött díszítés: címer és felirat maradt fenn. A felirat szövege: FERDINANDUS REX Z. C. ME FECIT MDXXVII A felirat alatt teljes koronás Ferdinánd címer van. XIII. ker. Margitsziget, domonkos kolostor. A margitszigeti domonkos kolostor keleti, Duna-parti oldalán az ún. „gazdasági szárnyon" belül folytattunk 1961-ben ásatást. 1938 óta most fordult elő első ízben, hogy olyan területen kutattunk, ahol korábbi ásatásoktól bolygatatlan réteget találtunk. A kutatóblokkban trapéz alakú helyiség déli fele került felszínre. A terem zárófala mellett szürke tál alakú csempékből álló kályha alsó része látott napvilágot. A kályhacsempe-töredékekből úgyszólván az egész kályha rekonstruálható. A helyiség a kályhával együtt nem sokkal az 1541-es török megszállás után pusztulhatott el, ugyanis a tetőcserepes beomlási réteg alatti kerámiaanyag legkésőbb a XVI. század közepére datálható. A helyiség téglapadlója, egy befalazott ablaknyílása úgyszólván teljes épségben megmaradt. A szentélyt hosszanti és keresztárok hálóval újra feltártuk, hogy az 1838-as ásatások eredményeit hitelesíthessük. A hajó földszintjén feltártuk a XIII. századi apácakórus tartópilléreit, amelyek egykor a templom nyugati végében állottak. Az 1958-ban a kápolnától keletre elterülő, részben feltárt építményt tovább kutattuk. Feuer Jstvanne TÖRÖK KOR I. ker. Színház utca 5 — 7. Pasa palota. A kutatás 1961-ben a mai Színház utca 5—7. számú, volt karmelita kolostor épület keleti homlokzata és a bástyafal közötti területen folyt. Célja a budai pasák XVII. századi palotájának, valamint az itt állott középkori épületeknek pontos topográfiai meghatározása volt. A területet teljes szélességében átszelő kutatóárokkal megtaláltuk a palota keleti szárnyát két részre osztó keskeny sikátor jó állapotban fennmaradt kövezetét, valamint a D-i és az É-i résznek a sikátorra néző K—Ny-i irányú zárófalát. Az épület K-i homlokzati falának sarokcsatlakozásait is sikerült meghatároznunk az említett kutatóárokban. A fenti területet K-ről lezáró bástyafal alsó szakasza ugyancsak török eredetű, a felső része azonban már barokk kori és későbbi ráépítés. Külső köpenyezése is e korból származhat. Az épület pusztulását okozó tűzvész nyomai a falakon és a betöltés legalsó rétegében jól megfigyelhető volt. A kutatások eredményeként előkerült az itt állott középkori lakóház egyik helyiségének részlete. A szoba padozatát képező téglaburkolat nagyrészt jó állapotban került felszínre. Északra néző ajtónyílásának elszedett gótikus kőkeretét részben „in situ" találtuk meg. Falainak belső síkján a meszelt vakolat nagy felületeken még megvolt. A helyiség K-i zárófala, mely magának az épületnek is a homlokzata volt, a török uralom kezdetéig a bástyafal szerepét is betöltötte. A vár keleti szakaszán is a lakóházak homlokzatai alkották magát 13 Magyarország Műemlékei III. Zakariás G. S. : Budapest. 1961. 21 Budapest régiségei 321