Budapest Régiségei 21. (1964)

ANYAGKÖZLÉS - Parragi Györgyi: Újabb késő-római leletek a Bécsi úton 215-238

Barkóczi László a Ny—K-i és a K—Ny-i sírtájolásban nem ethnikai különbséget, hanem különböző vallási szokást lát.

13 A Bécsi úton sem lehet szigorúan elhatárolni a két tájolási módot, mindkét típussal találkozunk melléklet nélküli és kísérő anyagot tartalmazó síroknál, többségük téglasír, kivéve a 24-es számút. Az É—D-i tájolású sírok között szintén van koporsós és koporsó nélküli földbe temetkezés is, ez utóbbi gyakoribb. É—D-i sírok mellékletben szegények. A 29. számú, csontvázas sírban levő kis szürke bögre Schörgendorfer szerint az V. század elejéig használatban volt,

14 ez az egy megfigyelés azonban kevés annak megállapítására, hogy az É—D-i tájolású sírok kerültek legutoljára földbe. A Bogdáni úton megfigyelésünk szerint az É—D-i sírok tartoztak a temető legkésőbbi periódusához. Hampel a Raktárréti temetőből említ olyan É—D-i sírt, melyet már a római útba vágtak.

15 Nagy Lajos megfigyelései szerint az aquincumi É—D-i sírok keresztény környezetben jelentkeznek. A gázgyári építkezések alkalmával előkerült sírok É—D-i irányban feküdtek, a temető leletanyaga szegényes. Bécsi út 98. szám alatti, IV. század 2. feléből származó temetőben is É—D-i tájolással találkozunk.

16 Talán keresztényt temettek el a 7-es számú É—D-i tájolású sírba, melyben kereszttel díszített gyűrűt találtunk. Sági szerint a IV. századi É—D-i tájolású sírokba nem a helyi lakosság temetkezett, hanem a helyükbe betelepített barbár népelemek. Intercisában ezzel a tájolási móddal főleg gyermekeket és nőket temettek el.

17 A Bécsi úton a 7-es, 22-es, 27-es, 39-es sírokban feküdhettek nők. A sírokban a késő-római temetők szokásos emlékanyagát találjuk. A legtöbben hiányzott a kísérő anyag, ami a temető késői voltát bizonyítja. A 2. és 32. sír szürke tálja gyakori késő-római forma, Intercisában egy IV. század közepére keltezett sírból, s a zengővárkonyi II. temető 4. sírjából került elő hasonló.

18 A 2. sír piros poharának megfelelőjét Intercisában a IV. század közepére keltezett sírból ismerjük.

19 A 3-as számú sír citromsárga mázú, lóhere alakú kiöntőjü korsójának előzményeit a bronz és üvegedényekben kell keresnünk.

20 A barna ólommázas korsó s a kis szürke bögre is tipikus és gyakori kísérő anyag. Az utóbbi a 16, 29, 49. számú sírokból került elő, Schörgendorfer a típus használatát a IV. század közepétől az V. század elejéig teszi.

21 A 38. és 39. számú sírokból előkerült szürke, lóhere formájú kiöntővel rendelkező kancsókat is megtaláljuk a IV. sz. közepéről származó sírokban.

22 A 39. sírban a Constantinus dinasztiához tartozó kopott éremmelléklet is ezt bizonyítja. A 45. és 49. sír kétfülű, mázas palackjainak előzményeit Póczy Klára a kölni és trieri üvegedényekben látja. Előfordulási helyük: Aquincum, Intercisa, Brigetio ; Noricumban hiányzik.

23 A 45. sírban II. Constantinus kopott kisbronza is e késői időkre határozza meg e típus használatát. Üvegleletek között legszebb a 45. sír üveg korsója, s a 48. sír gömbhasú, hosszú nyakú palackja. A félgömb és tojás alakú poharak analógiáit a késő-római temetőkben mindenhol megtaláljuk. Pilismaróton ez a forma a IV. század 60—70-es éveiben fordul elő.

24 Aquincumban, a Hunor utcában előkerült, a IV. század második felére keltezett szarkofág leletei között is előfordul ez a pohár forma.

25 Az üvegkorsó (45. sír) párhuzamai a IV. század második felére keltezhető sírokban vannak meg.

26 Ékszerekben a sírok szegények voltak. Megemlítjük a 7. sír gyűrűjét, a 25-ös sír bronz huzalból készült, nyitott végű, rovátkolással díszített karperecét, a 26-os sír egyszerű fülbevalóját. Előfordulási idejük a IV. század közepe.

2 7 A 43., 44. sír bronz és a 47. sír vas övcsatja a IV. század második felére jellemző típusok.

28 A 44. sír áttört pelta motívummal díszített szíj végének analógiáit megtaláljuk Intercisában,

29 a zengővárkonyi II. temető 11. sírjában, ahol Constantinus Junior és Constans éremmel került elő.

30 13 Barkóczi L. : i. m. 126. 14 Schörgendorfer : Die römerzeitliche Keramik der Ostalpenlädner. Brunn

—Müchen, 1942. 26. 15 Hampel y. : Bud. Rég. I (1889). 53. 16 Nagy T. : i. m. 376. 17 Sági K. : i. m. 118. 18 Póczy K. : Intercisa II. Arch. Hung. XXXVI (1957). XXI. t. 15. — Bombay J. : Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1957. 19 Sági K. : i. m. 29. sír. 20 Póczy K. : Intercisa II. XVIII t. 1, XIV. t. 9. 21 Schörgendorfer : i. h. 22 Sági K. : i. m. 64: a sir a IV. század közepére keltezve. 23 Póczy K. : i. m. 73. 24 Barkóczi L. : i. m. 122. 25 Bonis É. : Bud. Rég. XV (1950). 563—564. 26 Barkóczi L. : i. m. 127. Kisárpás: Bíró E. : Arch. Ért. 1959. 173. 27 Alföldi M. : Intercisa II. 409. 28 Alföldi M. : i. m. 410. 29 Intercisa II. Abb. 103. — Dombay J. : i. m. 30 Dombay J. : i. m. 323. 236