Budapest Régiségei 21. (1964)
ANYAGKÖZLÉS - Parragi Györgyi: Újabb késő-római leletek a Bécsi úton 215-238
A fibulák változatos formát mutatnak. A IV. század 2. felére keltezhető fibuláknál a kengyel mindig vastagabb, a hagymafej nagyobb lesz, a keresztrúd megrövidül (44, 45. sír). 31 Késői az a forma is, ahol a láb a kengyelhez képest aránytalanul megnyúlik, pl. a 46. sír fibulájánál. A 42. sírban talált sötétkék színű, ráfolyatott fehér hullámvonallal díszített gyöngy a IV. század közepén tűnik fel a pannóniai limesen, s használata a népvándorlás korába is átnyúlik. 32 Érem mellékletekben a sírok szegények voltak, s zárt időhatárt adnak. A Constantinus dinasztia érmei kerültek elő, a legtöbbje erősen kopott, használt állapotban. E kopottságból arra következtethetünk, hogy azokat hosszabb használat után helyezték a sírokba. A késő-római temetők általában pénzben szegények. A késői időkben a pénzforgalomban hirtelen szakadás áll be. 33 Ezt tapasztaljuk a szentendrei, pilismaróti temetőkben is. 34 összefoglalva az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy a temető korát eléggé zárt időhatár közé tehetjük, a IV. század közepétől, a IV. század végéig használhatták. Hogy a temetkezés az V. századba is átnyúlik, biztosan állítani nem tudjuk, mivel semmi olyan emlékanyag nem került elő, amit teljes biztonsággal az V. századra keltezhetnénk. A sírok legsűrűbben a bölcsőde és a 620. épület alapozási blokkjában kerültek elő. A IV. század legvégén kerülhetett a földbe a 43. sír második teteme, ugyanis a sír ÉNy-i sarkában összedobált csontváz mellett a IV. század 2. felére jellemző katonai övcsat volt (23. kép), s így a második halott csak jóval később kerülhetett a földbe. A 42. sírban talált gyöngyöt használhatták még az V. század elején is. Ehhez a periódushoz tehetjük még a 29. számú, É—D-i tájolású sírt, az itt talált kis szürke bögre használati ideje is átnyúlhat az V. század elejére. A 4. sír földbe kerülésének idejét a Valentinianus kori bélyeg alapján pontosan megállapíthatjuk. Mint tudjuk, Valentinianus alatt történt az utolsó nagy limes megerősítés, halála után a pannóniai limes felbomlott. Az élet 375 után sem szűnt meg a canabae területén, a városi lakosság a biztonságot jelentő tábor falai közé húzódott, vagy a budai hegyvidék villa településeit foglalta el. Magunk részéről a most feltárt Bécsi úti temetőben a koporsó nélkül földbe temetett, melléklet nélküli sírokat tartjuk a legkésőbbieknek. 31 Kovrig I. : A császárkori fibulák fő formái Pannóniában. 25. 32 Alföldi M. : i. m. 443. 33 Alföldi A. : Untergang der Römerherrschaft. I. 30. 34 Barkóczi L. : i. m. 127. 237