Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208

Szentháromság tér 11. kép. Az Országház utca ma Die Országház Gasse heute 12. kép. Középkori telekosztás az Országház utcában. Rekonstrukciós kísérlet a Marek-féle térkép alapján. A volt 3. és 5. sz. épületek előtt szaggattott vonallal jelölve a valószínű középkori telekosztás, mely a két ház között húzódott középkori sikátor miatt módosulhatott Mittelalterliche Baugrundverteilung in der Országház Gasse. Rekonstruktionsversuch auf Grund der Marekschen Karte. Vor der Gebäuden Nr. 3 und 5, mit gestrichelter Linie bezeichnet, ist die wahrscheinliche mittelalterliche Baugrundverteilung, die sich des mittelalterlichen Durchgangs halber zwischen den beiden Häusern geändert haben dürfte Ugyancsak ő: „Az Országház utca 15. számú házának lebontásakor középkori kovácsműhelynek jutottunk nyomaira. A műhely boltozata harmadfél méternyire feküdt a talaj mostani szintje alatt."

60 A volt 13. sz. épület helyén tekintélyes méretű középkori palota állott. (Marék térkép 117. sz.) Ismerjük 1885-ben készült alaprajzát is. Homlokzatának mérete 27,50 m, a 3,50 m széles kapualj mindkét oldalán egy-egy — szokatlanul vastag falakkal körített — nagyméretű boltozott helyiség. Az északi helyiség szélessége 8 m, — a délié 10 m. Leírásánál kiemelik szokatlanul nagy belmagasságú földszintjét és első emeletét.

61 Arányi leírása: „A dongaboltozatú kapualj 13 lépés hosszú, az udvar felé a szép félkörrel záródó kapualj nyílás lefézelve. — Jegyzet: 50 év előtt ezen épület első emeletén egy díszes faragványú kő volt a falban ezen felirattal látható: lavacrum Mathie regis. A falak a 2-ik emeleten 4 % láb vastagok !"

62 Ez utóbbi megjegyzésből arra következtethetünk, hogy az épület már a középkorban is kétemeletes lehetett. Újkori források gyakran említik tornyát is.

63 A Budát megbízható hűséggel ábrázoló XVI. századi metszeteken is könnyűszerrel felfedezhető ez a négyzetes torony, mely a Hess András tér — Országház utca által határolt háztömbben nagyjából a Miklós-toronnyal egyvonalban látható. Könnyen elképzelhető, hogy esetleg az Arányi által a Jálics háznál említett és lerajzolt falmaradvány azonosítható a toronnyal —, vagy talán az épület északi szárnya fölött magasodhatott a torony, ennek falai ui. a déli traktusénál is vastagabbak. Ha az épület telek-, illetve homlokzati méretére vonatkozó XVII. századi adatokat nézzük, akkor a Haüy térképen, illetve jegyzékben ezen a területen két házat találunk 164. és 165. számok alatt 36 és 45 lábas homlokzatokkal (81 láb = 25,31 m). A Zaigerben 141. sz. alatt egységes épület, homlokzata 14 öl 1 % láb (85,5 láb = 27,02 m). — „Hat noch Köstlichs (értékes) gemeür, gwölber und Keller". — Felmerül az a kérdés, hogy mit tarthatunk eredeti állapotnak a telek beépítésével kapcsolatban? Véleményünk szerint a Zaiger-féle egyesített épületet —, míg a Haüy-féle két ház a hatalmas palota megosztását dokumentálja. Ezt igazolja az épület egységes, szerves alaprajza is. Mérete tekintetélyesebb ugyan, mint az Országház utcai átlag, de ez semmiképpen nem ok arra, hogy egységes középkori voltát kétségbevonjuk, — annál kevésbé, mivel nyugati szomszédja: a mai Hess András tér 4. sz. épület déli fele — épült egységesen a XIV. században — homlokzati mérete és alaprajzi beosztása tökéletesen azonos ezzel

64 (7—8. kép). 60 Fellner S. : i. m. 4. 61 Budapest Műemlékei I. 584—585. 62 Arányi L. : i. m. Országház utca 117. A hajdani tipographia későbbi polytechnika. 63 Az egykori Scherenus ház tornyára vonatkozó igen értékes XVIII. századi adatokat gyűjtött Schoen Arnold. 64 A Hess András tér 4. sz.-ra vonatkozólag : Budapest Műemlékei I. 362—365. 1951-ben Czagdny István végzett minden részletére kiterjedő építéstörténeti kutatást: A budapesti I. ker. Ince pápa tér 4. sz. épületen végzett műemléki kutatások és helyreállítások eredményei. Művészettörténeti Értesítő 1954. 279—301. 203