Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208

A volt Országház utca IL sz. ház (Marék térkép 118.) homlokzatának mérete az 1887. évi felmérés szerint 20 m, középtengelyében négy méternél is szélesebb kapualj, ennek északi oldalán 4,80 m, — a déli 7,50 m széles boltozott helyiség volt. Az épület lebontását különösen fájdalmassá teszi az, hogy udvarának északi oldalán középkori gyámköveken nyugvó függőfolyosó helyezkedett el. Arányi leírása: „Ezen ház, valamint kapualja is 1750 körül átidomíttatott ugyan, de az udvaron ódon folyosó látszik, ... mert ívezeteken nyugszik, az ívezeteket vacskos és szorgalmasan tagozott gyámkövek tartják, ezeket pedig négyszögű (alul-felül tagozott) pillérek gyámolitják.

65 Az udvar végének közepén egy, a toronybeli kőlépcsőzethez hasonló, de csupán keményfából. A szobák földszint és az emeleten is csúcsívet megközelítő dongaboltozattal bírnak."

66 A Haüy térképen ez az épület a 166. sz.-ot viseli, homlokzata 57 láb (18,515 m), a Zaigerben 142. sz., homlokzata 9 öl 4 láb (58 láb = 18,33 m). „Hat noch vili (viel) von alten gemeür, gwölber und Keller." A volt 9. sz. épület alaprajzát nem ismerjük. Homlokzatának mérete a Marék térképen (119. sz.) 18 m. Kapualja a középtengelyben helyezkedett el. Arányi leírása szerint: „LA dongaboltozatú kapualj 13 lépés hosszú. 2. Az udvari boltozatnyílás leszelt, Mézelt."

67 Haüynél a 167. sz. alatt homlokzata 54 láb (17,54 m), — a Zaigerben 143. sz., homlokzata 9 öl 3 láb (57 láb = 18,01 m), „Hat noch guets gemeür, gwölber und Keller."

68 A volt 7. sz. ház alaprajzát sem ismerjük. Homlokzata a Marék térképen (120. sz.) 18,40 m. Haüynél két épület a 168—169. számok alatt, a homlokzatok mérete 27, illetve 30 láb (összesen: 18,515 m). A Zaigerben ugyancsak két épület (144—145. sz.). A 144. sz. homlokzata 4 öl 4 láb (28 láb = 8,85 m), „Hat noch etwas von alten gemeür, gwölber und Keller." — a 145. sz. homlokzata 4 öl 5 láb (29 láb = 9,166 m), „Hat noch guets gemeür, gwölber und Keller." Leírása a lebontása előtt készült homlokzati fénykép alapján: „Az épület eredetileg két részből egyesített jellegét középen — a földszinten és emeleten megismétlődő — páros üzénák jelezték ... A földszint a bal oldali részen négy, — a jobb oldalin háromtengelyes volt."

69 A fénykép tanúsága szerint középkori dongaboltozatos kapualja a középtengelytől kissé délre tolódott. Arányi leírása: „1. A dongaboltozatú kapualj 13 lépés hosszú. 2. Balra három befalazott fülke. 3. A kapualj nyílása az udvar felé lefézelt. 4. Vaskarikák a boltozaton. — NB. Ezen ház hajdan kettőből, két háromablakúból állott." Közli a félköríves fülkék vázlatos rajzát is.

70 — Ismét felmerül az a kérdés, hogy vajon valóban két ház volt-e eredetileg, — vagy csupán egy, melyet később kettéosztottak. Ennek a kérdésnek megválaszolása lényegesen nehezebb alaprajz hiányában, mint például a 13. sz. épületnél volt. Véleményünk szerint valószínűbb a 18 méteres telken az egységes építkezés (Haüy 57 láb, Zaiger 9 öl 3 láb). Ebben a formában könnyű elképzelnünk földszinti alaprajzát a homlokzati fénykép nyomán ; azaz a kapualj északi oldalán nagyobb, a délin kisebb méretű boltozott helyiséggel. A volt 5 sz. épület (Marék térkép 121. sz.) 1886. évi felmérés szerint 20,50 m-es homlokzattal rendelkezett, 3,40 m széles kapualja északi oldalán 6,50 m, —• a déli oldalon 7 m széles helyiséggel. — A Haüy térképen 170. sz. homlokzata 54 láb. Ez időben déli oldala mellett keskeny sikátor húzódott, melyet a középkori Kis utcával (Piatea parva) azonosíthatunk. A Zaigerben 146. sz. homlokzata 9 öl V

2 láb (54,5 láb = = 17,226 ni), „Hat noch guets gemeür, gwölber und Keller". A Zaiger sarokházként említi, oldalhomlokzata a fent már említett sikátorra nézett, melyet 1696-ban „Schuller Gässl"-nek neveztek. A Haüy és a Zaiger által közölt 54 lábas méret átszámítása és az 1886. évi homlokzati méret közötti különbséget azzal magyarázhatjuk, hogy a XIX. századi épület déli oldala már magában foglalta az időközben beépített „Schuller Gässlt", mely a Zaiger szerint „bey. 8 Schuech braith" azaz cca. 2,50—2,70 m széles volt. A volt 3. sz. (plébánia) épületről (Marék 122.) csak vázlatos, 1886-ban készült alaprajzot ismerünk. Eszerint a homlokzat mérete 17 m körül, a kapualj hozzávetőleges szélessége 3,50 m, ennek két oldalán egy-egy nagyméretű helyiség. Homlokzati fényképén a magasan elhelyezett emeletosztó párkány arra mutat, hogy földszintjének belső magassága a szokottnál tekintélyesebb volt. Ez tűnik ki Arányi leírásából is: „1. A földszint csaknem csúcsíves dongaboltozatú szoba, de csak jobb oldalt." A kapualjról: „2. Gyönyörű és igen dúsan tagozott fülkék és pedig balra egy csúcsíves ikerfülke, jobbra pedig csúcsíves és stallumszerű ikerfülke és egy nyomott félkerekívű gót ajtózat." Az ülőfülkék, valamint az ajtó rajzát is közli, úgyszintén megtalálható a kapualj udvar felé eső végének ábrázolása Fellner S. könyvében is.

71 Ezek alapján az ülőfülkéket a XIV. sz. derekára datálhatjuk. A Haüy térképen ez az épület a 171. sz., homlokzata 58 láb 65 A gyámköveket csak a barokk építkezések alkalmával támasztották meg pillérekkel, a középkorban támasztóelem nélkül tartották az emeleti folyosó falát, — az Országház u. 18. homlokzati zárterkélyét tartó gyámkövekhez hasonlóan. 66 Arányi L. : i. m. 53. sorsz. Országház utca 118. Közli az udvar rajzát is. 67 Arányi L.: i. m. 52. sorsz. Országház utca 119. Körösi. 68 Zaiger: Ehhez a házhelyhez szélességben 8 öl 3 láb, hosszához 18 öl 2 lábat hozzámértek. 69 Budapest Műemlékei I. 583. 70 Arányi L.: i. m. 51. sorsz. Planer Borbála. 71 Budapest Műemlékei I. 582. Arányi L. : i. m. 48. sorsz. Országház utca 122. Plébánia. Közli a kapualj rajzát az ülőfülkékkel és ajtóval. Fellner S. : i. m. 10. kép. 204