Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208

A Haüy jegyzékben 30 lábnak (9,74 m) jelölt telken áll az Országház utca 23. sz. (mai mérete: 10 m), — a Táncsics M. u. 5. sz. ház (mai méret 10 m) a Zaigerben mindkettő homlokzata 5—5 öl — 30 láb (9,48 m). A Fortuna u. 14. Haüy-féle homlokzati mérete 33 láb (10,72 m) Zaiger 5 öl 3 láb == 33 láb (10,43 m) mai mérete 10,50 m. Mindhárom — a számos felhozható példa közül kiragadott — épület kapualja középkori dongaboltozatos és ugyancsak középkori dongaboltozat fedi a kapualjak melletti traktust is. A jegyzékben szereplő kisméretű telkekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy ezek nem tükrözik minden esetben az eredeti középkori állapotot mint a fent bemutatottak, hanem gyakran találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a 21—30 lábnyi telkek úgy jöttek létre, hogy egy-egy nagyobb épületet kettéosztottak annak XIV—

XV. századi építése és a Haüy térkép készülése közötti időben. Erre világosan következtethetünk nem egy esetben az egységes, később megosztott alaprajzokból. Éppen ezért az eredeti telekosztásokat megnyugtató módon csakis alapos, mindenre kiterjedő építéstörténeti kutatások, — és a felmenő falak kutatásánál is lényegesebb pince-feltárások révén deríthetjük fel. Most nézzünk meg egy olyan teljes házsort, mely eredetileg is 21—33 lábnyi homlokzatú házakból állott. Ebből a szempontból legegységesebb a Szentháromság utca északi oldala — a 3—9. sz. házak sora. Azért hasznos éppen ezeket az épületeket vizsgálnunk, mert a legutóbbi években végzett építéstörténeti kutatásuk során a Haüy által jelölt telekosztás eredetinek bizonyult. Szándékosan csak a zárt beépítéssel foglalkozunk —• az 1. és 11. sz. saroképületekkel nem. A fentiekben már említett 3. sz. ház (Haüy 88. sz.) nyugati oldalán állott a XIV. században épült Haüy 87. sz. 27 lábas ház — azaz a mai 5. sz. épület keleti fele, gazdag ülőfülkés kapualjjal és egy traktussal, nyugati vége armirozott volt. Emellé épült a mai 5. sz. ház nyugati fele ugyancsak armirozott végződéssel (Haüy 86. sz. 24 láb = 7,79 m). Mellette egy ideig beépítetlen telek helyezkedett el, mert a mai 7. sz. ház nyugati fele (Haüy 84. sz. 33 láb = 10,719 m) XIV. századi ülőfülkés kapualjával és egy traktussal előbb épült fel mint a mai épület keleti fele (ma Ruszwurm-cukrászda). Ezt az bizonyítja, hogy a ház építéstörténeti kutatása során a kapukeret jobboldalán feltárták a Haüy 84. sz. épület keleti sarokarmirozását. E mellé épült a Haüy térkép 85. sz. háza (mai cukrászda) 24 lábas homlokzattal, mely tulajdonképen foghíj beépítés volt. A Szentháromság u. 9. a mai 7. sz. nyugati fele (Haüy 84) mellé épült. Mai homlokzata 9 m, ebben a sorban az egyetlen háromtengelyes ház, keskeny kapualja mindkét oldalán egy-egy keskeny helyiséggel. A Haüy térképen már nem önálló ingatlan, hanem a mai 11. sz. sarokházzal képez egységet. Az egyesített két épület homlokzati mérete 45 láb (14,617 m), ha ennek nagyobbik felét a 24 lábat számítjuk ehhez az épülethez, akkor is eléggé messze járunk a tényleges helyzettől. — A Zaigerben nem találtunk teljes biztonsággal erre az épületre vonatkoztatható adatot.

18 A fenti utcasor elemzésével kapcsolatban könnyen arra gondolhatunk, hogy ha ez, a kétségkívül a XIV. században kiépült házsor következetesen ilyen kisméretű telkeken áll, akkor ezt az alap telekosztás eredményének tarthatjuk, és eleve azt kell feltételeznünk, hogy az ennél nagyobbak csak a későbbi telek-, illetve épület összevonások nyomán létesülhettek.

19 De éppen ez ellen szól az Országház utca nagyszabású (18—19 m-es homlokzatú), zömében ugyancsak XIV. századi palotákkal történt beépítése, mint ezt a későbbiekben részletesen bemutatjuk. A sűrűn előforduló kisméretű, kéttengelyes épületek után következő népes csoportot az aránylag szűk homlokzatú (13—15 m), háromtengelyes épületek képezik. Tipikus alaprajzuk: az épület középtengelyében elhelyezkedő, többnyire ülőfülkékkel tagolt kapualj mindkét oldalán egy-egy nagyjából azonos méretű hoszszanti helyiség. Számos felhozható példa közül csupán kettőt említünk: az Úri utca 34. és 36. sz. házakat, melyek a Haüy térképen 36. és 37. számok alatt 45 és 42 lábnyi (14,617—13,64 m) homlokzattal szerepelnek. Az 1696. évi Zaigerben 31. és 32. sz. alatt mindkettő homlokzata 7 öl (42 láb — 13,27). Mai méretük 13, illetve 14 m (3—4. kép). A nagyobb szabású paloták 54—60 lábnyi homlokzatúak a Haüy jegyzékben. Ezekre is számos példát találhatunk szerte a Várnegyedben. Alaprajzi beosztásukat tekintve általában nem különböznek az előző (42—48 lábas) csoporttól. Általános a háromtengelyes beosztás, csupán az arányok változnak az előző csoporthoz viszonyítva. A kapualjak szélesebbek, a két oldalt elhelyezkedő utcára tekintő földszinti helyiségek nem nyújtott hosszanti, hanem a négyzeteshez közelálló alaprajzúak. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük azt, hogy a kapualjak szinte kivétel nélkül nem az épületek mértani középtengelyében húzódnak, ezért a kapualj iobb és bal oldalán elhelyezkedő, utcai helyiségek között méretkülönbség van. Ezek a nagyobb méretű 18 Budapest Műemlékei I. 475—479. Az 5. sz. ház 1957. évi építéstörténeti kutatásáról Lócsy E. : Bud. Rég. XIX (1959) 308—315.; a 7. sz.-ról F. Tóth R.: u. o. 316—318. A 9. sz. ház 1960. évi kutatásáról Bertalan Vilmosné: Bud. Rég. XX (1963) 500. 19 A Várnegyed középkori eredetű épületeivel kapcsolatban ez az általános felfogás. Ez tűnik ki Arányi leírásaiból is. I. m. 38. sz. alatt a Fortuna utca 132-ről (mai Fortuna u. 14.):,,- • -5) a ház három ablakkal bír annak jeléül, hogy az ős és háromablakos beosztással bíró háztelkek egyikén áll. Ily házak Belgiumban s a rajnavidéken szokásosak, továbbá Kassán, Eperjesen s egyéb régi felvidéki városokban s Budán is divatozott e szokás több századon át, minek nyomát még jól észreveheti a fürkész szem és a nagyobb terjedelmű házak rendesen két v. három háromablakú háztelkének felelnek meg, mint többi között Brüsszelben." 194