Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208

2. kép. Az Úri utca 47. sz. ház földszinti alaprajza Úri Gasse 47. Grundriss des Erdgeschosses 1. kép. A volt Szentháromság u. 3. sz. ház földszinti alaprajza Szentháromság Gasse 3. Grundriss des Erdgeschosses paloták a legsűrűbben az Űri és Országház utcában helyezkednek el. — így visszatérve kiindulási pontunkhoz, az Országház utcához, érdemes megvizsgálnunk középkori beépítettségét, illetve telekviszonyait. Azért éppen ezt, mert telekosztás szempontjából ez a legegységesebb utca a Várnegyed területén. Beépítése a XIV. sz. folyamán, illetve a XV. sz. első felében történt néhány érdekes kivételtől eltekintve nagyszabású palotákkal. Délről haladva az utca nyugati oldalán a 2. sz. épület nyitja meg a sort.

20 Ez a Várnegyed egyik legjelentősebb középkori palotája,— a XIV. században épült, s mivel homlokzatának mindkét vége armirozott, valószínű, hogy építésekor még mindkét oldalán beépítetlen telek helyezkedett el. Homlokzatának mai mérete 19,40 m. Ezt nem vethetjük össze a Haüy jegyzékben szereplő mérettel, mert az a 123. sz. alatt 132 láb (42,87 m) homlokzati méretet közöl, ui. ebben a szomszédos (Szentháromság tér 7.) telek is benne foglaltatik. Ennek nyomán azt kell feltételeznünk, hogy a felmérés idején a szomszédos telek is ehhez az épülethez tartozott. Ezzel kapcsolatban megjegyeznénk azt, hogy több jel mutat arra, hogy ezen a szomszédos területen a középkorban egy ideig sikátor húzódott, vagy a palotához tartozó kert. Ezt látszik igazolni az épület déli homlokzatának kialakítása is. Gondolunk itt elsősorban délre tekintő gótikus nyílásaira, valamint kváderfestésére. Megemlíthetjük a?t is, hogy a XIV. század derekán épült Uri utca 48. sz. tekintélyes palotához ugyancsak a (déli) szomszédos telken fekvő kert tartozott. Építéstörténeti kutatása során déli boltozatos helyiségének déli zárófalában a szomszédos telek felé nyíló középkori kőkeretes világítóablakot tártunk fel. Bár alatta ma barokk ajtónyílás látható, — de ez minden bizonnyal a már elpusztult középkori ajtó helyén keletkezett.

21 Ugyanígy délre vezető középkori ajtónyílást tételezhetünk fel az Országház utca 2. déli boltozatos helyiségének déli zárófalában is. (Itt jegyezzük meg azt, hogy a számos alaprajzi párhuzamot mutató Uri u. 48. sz. épület szintén 19,40 m-es homlokzattal rendelkezik. (Haüynél 44. sz. 57 láb - 18,51 m.) Annak magyarázatára, hogy a Haüy térképen a két szomszédos telek (Országház u. 2. és Szentháromság tér 7.) összevontan szerepel—több lehetőség is kínálkozik. Korábban már feltételeztük azt, hogy a Haüy térkép a XVII. sz. második felénél esetleg jóval korábbi állapot vetülete,—és bár a 7. sz. telek a középkor folyamán beépült ugyan,

22 20 Budapest Műemlékei I. 387—390. 21 Bud. Rég. XIX (1959) 357. 22 Budapest Műemlékei I. 590. —• Építéstörténeti kutatását 1959-ben Lócsy Erzsébet végezte. Bud. Rég. XX (1963) 494—497. 195