Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208

LÓCSY ERZSÉBET KÖZÉPKORI TELEKVISZONYOK A BUDAI VÁRNEGYEDBEN I. Az Országház utca 24. sz. házon 1961-ben végzett építéstörténeti kutatás eredménye,

1 elsősorban az épület eredetileg kétemeletes volta indokolttá tette azt, hogy bővebben foglalkozzunk vele, illetve azt, hogy megkeressük helyét a vári házak rendszerében. A legkézenfekvőbb az, hogy egy másik — már helyreállított — kétemeletes középkori házzal, az Uri utca 31. sz. épülettel hasonlítsuk össze.

2 A kettő összevetése során igen érdekes egyezéseket figyelhettünk meg; azt, hogy az alaprajzok szembetűnő hasonlatosságán túl a három tengely (kapualj és annak két oldalán elhelyezkedő egy-egy helyiség) szélességi méretei is egyeznek — 20—30 cm-es differenciáktól eltekintve. Lényegesebb eltérés csak a keletnyugati szárnyaknál mutatkozik, mivel az Országház utca 24. mélyebben nyúlik az udvar felé, mint az Uri utca 31. (5—6. kép). Az alaprajzi méretek egyezése természetesen csakis azért fordulhat elő, mert mindkét középkori palota azonos méretű homlokzattal rendelkezik, illetve azonos szélességű —18 m-es — telken áll.

3 Ha időben visszafelé nyomozunk ezzel kapcsolatban, akkor az 1687. évi Haüy térképen a 77. sz. (Uri u. 31.) homlokzatának mérete 54 láb (17,539 m), az Országház u. 24. pedig a 135. sz. alatt 60 láb (19,488 m).

4 A kettő közötti különbséget, illetve a tényleges helyzettől való eltérést az egykorú méréstechnika kezdetlegessége, illetve pontatlansága rovására írhatjuk.

5 Arra is gondolnunk kell, hogy az 1686. évi ostrom után a felmérés számos nehézségbe ütközhetett, hiszen a második világháború után is — a Várnegyed romos házsorait szemlélve — nem egy esetben bizony nehéz volt annak eldöntése, hogy egy-egy ház hol végződik, azaz hol válik el ugyancsak romos szomszédjától. Ilyen fajta nehézségekkel most, az újjáépítés után is gyakran találkozhatunk, mert előfordul az, hogy az épület helyreállításakor nincsenek szigorú tekintettel az épületek tényleges telekhatárára, hanem az új vakolat felrakásakor gyakran „hozzávesznek" jónéhány cm-t a szomszédos épületből.

6 Sőt még a korszerű felmérési módszerekkel készült 1:200-as városmérés vári alaprajzán is előfordul — első1 Az említett épületekre vonatkozó forrásként majd minden esetben a Budapest Műemlékei I. Bp. 1955. kötetre hivatkozunk, mivel ez az egyes épületekkel foglalkozó teljes irodalmat közli. Külön említjük az 1955 utáni feldolgozásokat, melyeket a fenti kötet nem tartalmaz. — L. e kötet 306. lap. 2 Budapest Műemlékei I. 543—546. — Czagány I. : A budavári Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása. Bud. Rég. XIX (1959) 373—398. 3 Tanulmányunkban a mai állapotnak megfelelő homlokzati méreteket egységesen a KÖZTI-féle 200-as városmérés alapján tüntetjük fel, mert számos épületről megbízható, egyedi felméréssel nem rendelkezünk. 4 Joseph de Haüy francia hadi mérnök 1687. évi „PLAN DE LA VILLE ET CHATEAV DE BUDE" c. térképe és a térképen feltüntetett épületek homlokzati méreteit tartalmazó jegyzék — Rabattá császári hadbiztos hagyatékában a bécsi Staatsarchivban (Hung. Fase. 73/11. N° 25.). A Haüy által közölt lábméretek átszámítását a középkorban használatos francia láb „pied de roi" (32, 484 cm) alapján végeztük. — Pontosan egyező ezzel az ún. erődítmény láb, melyet 1747-ben az Osztrák Hadmérnöki Csoport hivatalos mértékegységévé tettek. Bendeffy L. : Középkori magyar hossz- és területmértékek. Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Bp. 1959. 81. 5 L. Czagány L : i. m. 2. jegyzet. 6 A számos felhozható példa közül csak az Úri u. 40—42. telekhatárát említjük, ahol a már helyreállított 40. sz. ház északi sarokarmírozásának tetemes része a 42. sz.-hoz került. — Sok esetben városképi, tervezéstechnikai és egyéb szempontok alapján tökéletesen megváltoztatják a helyreállítások során az eredeti telekosztásokat is. Legkirívóbb példája ennek az Űri u. 32. sz. ház helyreállítása. Itt az eredetileg középtengelyes kapualj az épület déli végére szorult és ezzel az új telekhatár kialakítással teljesen értelmetlenné vált a kapualj déli falában az a középkori kőkeretes ajtónyílás és lépcső, mely eredetileg a ház déli boltozott helyiségébe vezetett. 191