Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208

sorban az épületek közötti határfalak jelölésénél — a telekhatárok elrajzolása. Ez a vári lakónegyed speciális problémája. Ui. a középkori eredetű lakóházaknál az az általános, hogy a korábban épült erősebb, vastagabb tűzfallal rendelkezik, amelyhez a később épített házat mintegy hozzátámasztották jóval vékonyabb határfallal, — sok esetben anélkül. Gyakori, hogy két egymás mellett álló épület csak egy, közösnek mondható határfallal rendelkezik. Ez különösen a kisméretű telken álló épületeknél általános.

7 Ilyenformában, ha felmérés során a két szomszédos épület közötti „közös" tűzfalat helytelenül jelölik egyik vagy másik épülethez, könnyűszerrel előfordulhat 80—120 cm-es (falvastagság) tévedés egyik vagy másik épület rovására. Elképzelhető az is, hogy Joseph de Haüy a térkép készítője az általunk ismert alaprajzot nem saját, manuális felmérései, — hanem talán korábbi állapotot tükröző felmérés, esetleg telekkönyv vagy hasonló dokumentum alapján szerkesztette.

8 Ezt a feltevést támasztaná alá az is, hogy a Tárnok utca 14. sz. épületen fennmaradt házszám: a 114 — mely megfelel a Haüy térkép számozásának, — a számjegyek típusa szerint nem a XVII. sz. második felére jellemző, hanem annál jóval korábbinak tűnik, és nem lehetetlen, hogy a XVII. század második felénél jóval korábbi házszámozás maradványa.

9 Visszatérve a két épület méretére a Haüy térkép keletkezése után nem sokkal, 1696-ban a „Zaiger über die Vöstung" ingatlan összeírásban

10 mind a 73. (Űri u. 31.), mind a 115. (Országház u. 24.) számok alatt 9 öl 3 láb homlokzati méret szerepel, ez megfelel 57 lábnak — 18,01 m — vagyis a két épület tényleges méretének. Mivel az Országház utca 24. sz. épület mindkét vége armirozott, ami amellett szól, hogy építésekor sem déli sem északi szomszédja nem állott még, tehát a telek beépítésével nem meglevő adottsághoz igazodtak (vagyis nem foghíj beépítés), — semmiképpen nem tekinthetjük véletlennek azt a szembetűnő hasonlóságot, mely az azonos méretű telken azonos alaprajzi elrendezést mutató két épület között fennáll. Ilyenfajta egyezéssel: telekméret és háztípus azonossága a Várnegyed számos más középkori eredetű épületénél is találkozhatunk. Ezzel kapcsolatban érdemes foglalkoznunk a házhely-méretek kérdésével. Forrásként ehhez a munkához ugyancsak a Haüy-féle térképet, illetve a térkép homlokzati méreteket feltüntető mellékletét használhatjuk.

11 Egyrészt mint a legkorábbi rendelkezésünkre álló forrást, —• másrészt mint olyat, mely a legutóbbi időben végzett kutatások alapján a telekhatárok tekintetében megbízhatónak bizonyult. Ha a Haüy által közölt telekméretek első pillantásra zűrzavarosnak tűnő jegyzékét tanulmányozzuk, — a Várnegyed beépítésére vonatkozó érdekes szabályosságot figyelhetünk meg. Ugyanis bizonyos telekmérer tek sűrű előfordulását nem tulajdoníthatjuk véletlennek, hanem azt kell megállapítanunk, hogy a telekméretek határozott rendszert képeznek. Statisztikát készítettünk azokról a homlokzati méretekről, melyekből a jegyzékben legalább tíz, vagy ennél több fordul elő. Kimutatásunkban nemcsak a főhomlokzatok, hanem a Haüy által jelölt saroképületek oldalhomlokzati mérete is szerepel. A leggyakrabban előforduló homlokzati méret a 30 láb, ebből 37 darabot számlálhatunk szerte a Várnegyedben. 36 lábnyi homlokzat 30 darab, — 33 láb 27 db, — 54 láb 26 db, — 42 láb 25 db, — 27 láb 23 7 L. a későbbiek során a Szentháromság utca 3—9. sz. házakat. A Várnegyed középkori lakóházaira vonatkozó XIV—

XVI. századi oklevelek a különféle ház-eladásokkal, ingatlan megosztásokkal kapcsolatban gyakran tesznek említést két-két szomszédos ház közötti közös határfalról, melynél kikötik általában, hogy a két szomszédos tulajdonos a falat közösen birtokolja, mindketten felhasználhatják, építhetnek rá stb. 8 A Haüy-féle térképpel kapcsolatban Seitl Kornél (A vári ásatások néhány műszaki vonatkozású kérdése. AE. 1952. 2. 173.) felvetette azt, hogy a kisméretű (116x38 cm-es), számos részletet feltüntető térkép „egyes felvételi lapoknak összesített, áttekintő térképe". — Seitl véleménye szerint egykorú felmérés eredménye. Véleményünk szerint azon feltevésünket, mely szerint 1687 január havában Haüy a lakónegyedet nem mérte fel, hanem meglevő, korábbi dokumentumot használt a homlokzati méretek feltüntetéséhez — alátámasztani látszik ugyancsak Haüy 1687-ben kelt pécsi városalaprajza is. (Közli: Dercsényi D. : Pécs. 1956. 56.) Ez sokkal kevésbé részletező, mint a budai. A város területén csupán az útvonalakat, illetve az ezek által határolt telektömböket — telekosztás nélkül — és a jelentősebb objektumokat tünteti fel. Részletes alaprajzot nyújt viszont a püspök-várról, — mint ahogy a budai palota egyidejű felmérését sem vonjuk kétségbe. Nagyon valószínű, hogy hadmérnök lévén, elsősorban az erődítmények érdekelték, a városfalak és az erődített paloták. . : 9 A 114. házszám számjegy típusainak a XVII. századnál korábbi jellegére Kubinyi András hívta fel a figyelmet, amiért ez úton is köszönetet mondok. 10 Greischer Mátyás : „Zaiger über die Vöstung und Wasser Statt. 1696." (Budapesti I. sz. Állami Levéltár) — A Zaigerben közölt láb méreteket a bécsi láb ; 31,608 cm alapján számítjuk át. 11 Az összeállítást az 1687. évi térkép házszámait és homlokzati méreteit tartalmazó jegyzék fényképmásolatáról végeztük. Ahol a rendelkezésünkre álló fényképen — annak homályossága miatt — a számokat elolvasni nem tudtuk, ott a Tanulmányok Budapest Múltjából XI. kötet (Bp. 1956) I. sz. mellékletét használtuk. Ez utóbbival kapcsolatban viszont meg kell jegyeznünk, hogy nem hibátlan másolata az eredetinek. Pl. a fényképen igen jól olvasható 162. sz.-nál 46 láb helyett 56 láb szerepel, — a 176. sz.-nál 66 helyett 65, — a 195. sz.-nál 48 helyett 88, — a 224. szanál 76 helyett 26, — a 318. sz.-nál 48 helyett 38, — a 337. sz.-nál 24 helyett 45, — a 359. sz.-nál 45 helyett 35 láb szerepel. ; :: 192