Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - Kádár Zoltán: A pannóniai Roma-kultusz történetéhez : az aquincumi ún. Venus Victrix ikonográfiai és történeti problémái 71-83
11 — 12. kép. Roma alakja a kisárpási (Mursella) lepénymintán tünk. Az egyik, a kétségtelenül korábbi típusokra visszamenő ábrázolásmód Kisárpásról (Mursella) származik, s lepénymintát díszít. Az ábrázolás alapjaiban az ún. amazon-típust követi, de figyelemre méltó átalakításokkal. A kissé idomtalanul nagyfejű attikai sisakot viselő nőalak rövid, alig térdig érő amazonchitont, hátán s jobb kezén pedig a kardon át lecsüngő köpenyt hord, glóbuson álló Viktóriát tart, aki koszorút nyújt feléje; baljában lándzsa. Az istennő fegyvereken ül, mögötte is különféle fegyverek töltik ki a képmezőt 54 (11. kép). Az ábrázolás kétségkívül kevert típus, mert a Viktóriát és lándzsát tartó Roma istennő, mint láttuk, inkább az Athéné-szerű változatra jellemző. Az emlék korát, figyelembe véve egyrészt az ábrázolt Roma-ti pus korai jellegét, másrészt viszont a hasonló, aránylag késői triumfális jellegű lepénymintákat, 55 a II. század második felénél korábbra nem tehetjük, de valószínűnek látszik, hogy nem lehet későbbi a III. század elejénél sem. 56 A másik pannóniai Roma-ábrázolást az ún. pécsi scriniumról ismerjük. A ládikát díszítő lemez alsó mezejének közepén szemköztnézetben az alacsony támlájú trónon ülő Roma alakját láthatjuk; fején sisak, testét hosszú, bokáig érő chiton fedi, amely jobb mellét szabadon hagyja, jobbjával lándzsájára támaszkodik, bal kezével a trónusához támasztott díszes pajzsot fogja; két oldalán a római birodalom nagyobb városainak tychéi sietnek hódolattal feléje: Karthágó és Constantinopolis, továbbá Nicomedia és Siscia láthatók kezükben koszorúval (13. kép). Ezt a triumfális Romaábrázolást ikonográfiái szempontból legutóbb J. M. C. Toynbee elemezte behatóan, beállítva a IV. század középső évtizedei Roma-perszonifikációinak sorába (a Domus Lateranorum ún. Barberini Roma-freskója, a 354-es calendarium ábrázolása, az esquilirusi kincs Roma-alakja stb.), rámutatva, hogy a szóban forgó scriniumlemez ábrázolása e sorozat végső tagja. 57 Figyelembe véve a vizsgált pannóniai Roma-ábrázolásokat, valószínűnek kell tartanunk, hogy az aquincumi szobor a két típus közt helyezkedik el: a jobb kéz tartásából ítélve — tekintettel a kerekplasztika technikai lehetőségeire is — az aquincumi szobor — a kisárpásihoz hasonlóan —• valószínűleg egy Viktóriát vagy palládiumot tarthatott, baljával talán a kardja markolatát fogta. Egyébként viszont viseletbelileg (hosszú chiton, a hason végigfutó széles, kissé V alakú ráncok) az említett scriniumlemez Roma-ábrázolásához állott közel, s az övéhez hasonló alacsony támlájú trónon ül. 58 Szobrunk korának megállapításánál — az ikonográfiái szempontokon kívül —• természetesen még a stiláris tényezőket is figyelembe kell vennünk. A kérdést erről az oldaláról nézve, kétségkívül igaza van Paulovics Istvánnak, amikor ezt az emléket a capitoliumi triász egyes pannóniai ábrázolásaihoz kapcsolja. 59 Azonban az intercisai ülő Junó 60 esetében inkább csak az ülőmotívum azonossága kapcsolja össze a két emléket. A szembeszökő különbségek részletes elemzése fölös77
