Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kádár Zoltán: A pannóniai Roma-kultusz történetéhez : az aquincumi ún. Venus Victrix ikonográfiai és történeti problémái 71-83

14. kép. Juno ülőszobra Intercisából. Bp. Országos Történeti Múzeum 78 legesnek látszik (14. kép), a fedetlen vállak megoldása is más jellegű, mint az aquincumi szobron, talán csak a testhez simuló chiton redő játéka rokon egy kicsit. Másrészt viszont kétségtelen az ikonográfiái különbségek ellenére is fennálló stiláris rokonság a brigetiói Minervával

61 (15. kép). Bár ez utóbbi ruhájának redőkezelése nem olyan gazdag, mint az aquincumié, egyszerűbb és szárazabb, a felsőtest megoldása is laposabb, de mégis a hosszú derék hasonló testarányokat kölcsönöz mindkét szobornak; bár redőkezelésében még a kolosszális savariai Minervával rokon.

62 Mindezeket mérlegelve, ikonográfiái szempontból nézve világos, hogy az aquincumi torzó a II. századi Roma-ábrázolásokhoz kapcsolódik, stilárisan pedig közbeeső helyet foglal el a szélesderekú, erőteljes, realisztikus savariai és a laposabb, vékonyabb, stilizáltabb brigetiói Minerva-szobrok közt. Meggondolva továbbá egyrészt azt a tényt, hogy a monumentális Roma-ábrázolások közül az aquincumi leginkább a 161 és 163 közt készült Antoninusbázison szereplőhöz kapcsolódik, másrészt szem előtt tartva a 100 körül készült savariai Minerva és a II—III. század fordulójára tehető brigetiói szobor közti köztes helyzetét is, szobrunk korát a Hadrianus idején megerősödő Roma-kultusz utóhatásaként a II. század második harmadára tehetjük. Megállapíthatjuk tehát, hogy a szóban forgó aquincumi torzó művészi szempontból az Antoninus-kori Roma-ábrázolások jelentős provinciális emléke. Mármost csak az a kérdés, mi ennek a szobornak a politikai és vallástörténeti jelentősége a helyi hivatalos kultusz szempontjából. Az Urbs Romának a császárkultusztól látszólag önállósult tiszteletét, valószínűleg éppen a templum Urbis consecratiója révén, Hadrianus császár teremti meg, aki egy új papi kollégiumot alapított XII. viri Urbis Romae néven.

63 Ettől a rómavárosi kultusztól különböznek a provinciákban feliratokról ismert sacerdotes Urbis Romae aeternae papi testület tagjai. Már a nevük is arra utal, hogy ez a kultusz a Roma Aeterna tiszteletével egy időben születhetett meg, vagyis Hadrianus császár idején.

64 Pannóniai vonatkozásban nem lehet puszta véletlen, hogy Roma-kultusszal kapcsolatos feliratok az egész provinciából kizárólagosan csakis Aquincumból ismeretesek ! Viszont 13. kép. Scrirriumlernez Pécsről. Bp. Országos Történeti Múzeum