Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1959. évben 529-560

Az V. leer. Egyetem utca 14—Ferenczi István utca 2—6. sz. saroktelken december 18-án végzett leletmentés eredményeképpen 1945 után csatornafedőlapként használt feliratos vörösmárvány kőtöredék került a Múzeumba. A tagozás nélküli, mélyített tükörrel kiképzett tábla nagyobb feliratrészlete, szövege: MATH . . . /HOS . M . . . A betűk reneszánsz-antikva típusúak, a XV. század második felére, Mátyás király idejére kettezhetők. Az előkerült feliratos kő jelentőségét Zakariás G. Sándor ismerte fel, aki megállapította, hogy az egy, már régebben ismert, még a múlt században Pest város területéről előkerült reneszánsz felirattöredék kezdősorait tartalmazza. Az V. her. Szerb utcai templom restaurálásával kapcsolatban a Budapesti Műemlék Felügyelőség módot nyújtott arra, hogy az épületben és annak környékén kutatómunkát végezzünk. A kutatást azért tartottuk célszerűnek, mert a templom alaprajzában sok középkori, főként XV. századi templomainkra jellemző vonás fedezhető fel. A vakolat leverése után, amit a szentély belsejében és a templom D-i oldalán végeztünk, megállapíthattuk, hogy a falak minősége megfelel a templom barokk építési idejének. (Nagyméretű barokk tégla, ül. ezzel kevert homokkőfalak.) A középkori jelleg tehát csupán a görögkeleti egyházi építkezés következetesen konzervatív voltának köszönhető. A templom felmenő falai, a nyolcszög három oldalát követő szentély és a támpilléres hajó a XVII—

XVIII. század alkotásai. A kutatás során megállapíthattuk, hogy a szentély belső falán eredetileg három félköríves fülke volt; ezeket még a XVIII. század folyamán falazták be. Az építkezés alatt a szentély három félköríves ablakának belső oldalán, mindegyik ívindítás mellett, nyilván építési áldozatként két-két zöldmázas XVIII. századi edényt is befalaztak. A felmenő falak átvizsgálása után ásatásra került sor (25. kép). A templom szentélyének D-i és K-i oldala mellett húztunk kutatóárkot. A templomudvaron folyó munkát nagymértékben akadályozták a szorosan a templom köré ásott újkori téglafalú sírok. A templom falának alapozása 3,20 m mélységig terjed. Az alapozás nem homogén. A szentély építményének nagyméretű barokk téglákból álló fala a járdaszint alatt 87—105 cm mélységig ér le. A téglafaltól világosan elválik az alapozás 3,20 m-ig lenyúló szakasza. Ez kőből álló öntött falazat, helyenként nem megállapítható méretű téglatörmelékkel keverve. A fennálló templomszentély ós alapozása tehát anyagban 55g 25. kép. A Szerb utcai templom szentélyének középkori alapfalai. Alap- és metszetrajz