Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Bökönyi Sándor: A budai Várpalota ásatásának állatcsontanyaga : 2. közlemény 395-425

*' Bökönyi S.: Bud. Rég. XVIII. köt. Bp. 19Ő8, 460. 38 Brummel Qy., A honfoglaló magyarok állat­tenyésztése. Erd. Gazda, Kolozsvár (1900) 34. 39 Hankó B., A magyar szarvasmarha eredete. Tisia (1936) 53. kk. — Uő., Magyar háziállataink. Bp. 1943, 45. kk. — Uő., Ursprung und Geschichte des altungarischen silbergrauen, langhörnigen Step­penrindes. Zeitschr. f. Tierzüchtg. u. Züchtungsbiol. 58 (1950) 271. kk. — Uő., A magyar háziállatok története. Bp. 1954, 39. kk. 40 S. Bökönyi, Die mittelalterlichen Haustiere Ungarns auf Grund der Knochenfunde. Sajtó alatt. 41 Uo. 42 Uo. 43 J. Boessneck, Ein Beitrag zur Errechnung der Widerristhöhe nach Metapodienmaßen bei Rindern. Zeitschr. f. Tierzüchtg. u. Züchtungsbiol. 68 (1956) 75. kk. 44 Bökönyi 8. : Bud. Rég. XVII.. köt. Bp. 1958, 462. 45 S. Bökönyi, Mitteleuropäische vorgeschicht­liche Büffelfunde. Fol. Arch. IX (1957) 43. kk. 46 if. Szalay, Der Wisent im Brehm. Zool. Ann. 6 (1914) 64. kk. 47 Uo. 65. 48 B. Szalay, Der Meerochs. Zool. Ann. 6 (1914) 98. 49 Uo. 66. 50 W. La Baume, Beitrag zur Kenntnis der fossilen und subfossilen Boviden, mit besonderer Berücksichtigung der im Westpreussischen Provinzial­museum befindlichen Reste. Schrift, d. Naturf. Ges. in Danzig 12 (1909) 49, 50. — Uő., Subfossile Reste von zahmen Büffeln aus der Gegend von Danzig. Ostdeutsch. Naturw. (1925) 435—438. 51 I. 0. Pidoplicsko, Materialy do vivcsennia minulih faun USZSZR. II. Kijev 1956, 92. 52 Melier szerint [Über den europäischen gemei­nen Hausbüffel (Bubalus indicus vulgaris). Ein Beitrag zu Siebenbürgens Tierzucht. Diss. Halle­Wittenberg 1912, 14] az avarok után eltűnt hazánk területéről a bivaly, s csak jóval később került be újra» . Ezt nem tartjuk valószínűnek, mert éppen Meiler említi Szentkirályi egyik, adatát (Über den Büffel. Magyaróvár 1889), amely szerint Erdélyben a XI. században biztosan előfordult. 53 Szamota I., Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Bp. 1891, 22. 54 Meiler i. m. 15. — Sajnos középkori okleveleink többnyire összekeverik a bivalyt, őstulkot és bölényt, ugyanis mindhármat a ,,bubalus' ' szóval említik. .'.... 55 8. .Bökönyi^ Mittelalterlicher Büffelfund im Burgpalast von Buda. Fol. Arch. XI (1959) 151. kk. 56 L. Rütimeyér, Überreste von Büffeln (Bubalus) aus quatärneren Ablagerungen in Europa. Verh. d. Naturf. Ges. in Basel 6 (1878) 334. .•••.. 57 O. Antonius, Grundzüge, einer Stammesge­schichte der Haustiere^ Jena 1922, 147. . 58 Bökönyi utóbb i. m. 155. 59 Ilyen juhokat írt le Requate Olsborgból (i. m. 8), Bergquist— Lepiksaar pedig Lund XI. századi réte­geiből (i. m. 32—33). 60 W. Herre : •••Zoôl. Gart. 17 (1950) 114. 61 Nobis, Tofting. 130. 62 Requate i. m. 8. 63 Müller i. m. 234. G4 Bergquist —Lepiksaar i. m. 32. 65 Würgler i. m. 73. 66 Hartmann-Frick i. m. 69. « 7 0. Ambros : Slov. Arch. VI—2 (1958) 416. 68 Ivanov i. m. 94. 69 Calkin i. m. 109. kk. 70 Ilyen juhokat írt le Degerböl Trelleborgból (i. m. 290). 71 Bökönyi S. : Bud. Rég. XVIH. köt. Bp. 1958, 462. 72 Bökönyi, Die mittelalterlichen Haustiere . . . IL t. 1. 73 Hankó B-, A magyar juh. Természettudományi Közlemények (1937) 1. kk.— Uő., A magyar juh eredete, múltja és jelene. Tisia 2 (1937) 47. kk. — Uő., Az ősmagyar fekete juhnyáj. Debrecen 1941, 1. kk. — Uő., Magyar háziállataink... 16. kk> -^­Uő., A magyar háziállatok története... 16. kk. 74 Bökönyi, Die mittelalterlichen Haustiere . . . 75 Balogh I., Pusztai legeltetési rend Debrecen­ben a XVHI—-XIX. században. Ethnográfia. LXIX (1958) 553. 76 Bökönyi 8., Atiszaluc—dankadombi bronzkori telep gerinces faunája. Sajtó alatt. 77 Oh. Oornevin—F. Lesbre, Caractères ostéologi­ques différentiels de la chèvre et du mouton. Bull, de la Soc, Anthrop. de Lyon 10 (1891) 47—72. — C. Bützler, Beiträge zur vergleichenden Osteologie dés Schafes und der. Ziege. Diss. Leipzig 1896.— V. I. Gromova, OcTeoJiorHqecKHe ornmuH poaoB Capra (KO3JÏM) H Ovis (SapaHw). TpyÄU KOMM, no œyq. qeTBepT. ne­pHOßa. X. Moszkva 1953. 78 Nobis i. m. 131. 79 Müller i. m. 240. 80 Bökönyi, A zalavári ásatások ... 81 L. Adametz, Über neolithische Ziegen des östlichen Mitteleuropas. Zeitschr. f. Tierzüchtg. u. Züchtungsbiol. 12 (1928) 77. 82 Bökönyi 8. : Bud. Rég. XVHI.. köt, Bp. 1958, 462. 83 A. Nehring, Über den Schädel eines zwerg­artigen Schweines: Sus scrofa nanus, aus dem Torf­moor von Triebsee in Neuvorpommern. Sitzber. d. Ges. Naturf. Freunde. Berlin 1884, 7—14. — Uő., Die Fauna eines masurischen Pfahlbaues. Naturwiss. Wochenschr. HI (1888) 11. 84 A. Pira, Studien zur Geschichte der Schweitie­rassen, insbesondere derjenigen Schwedens^ Zool. Jahrb. Suppl. 10 (1909) 373. kk. 85 8. Ulmansky, Untersuchungen über das Wild­und Hausschwein des. Pfahlbaues im Laibacher Moor und über einige von diesen Schweinen abstammende rézente Rassen. Mitt. d. landw. Lehrkanz. d. Hoehsch. f. Bodenkult, in Wien 2 (1914) 17—74. 86 H. Keim, Zur Systematik der Wildschweine. Zeitschr. f. Tierzüchtg. u. Züchtungsbiol. 43 (1939) 362—369. 27* 419

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents