Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Bökönyi Sándor: A budai Várpalota ásatásának állatcsontanyaga : 2. közlemény 395-425

MÉRETEK KOPONYA XIII—XIV. sz. . Os lacrymale dorsalis hossza kb. 81 Os lacrymale ventralis hossza Os lacrymale 28 Könnycsont-index 1,57 M

1

—M, 77,5 M. hossza 37 MANDIBULA M

l-M> M

3 hossza xm—xrv. sz 88 46 HUMERUS Diaphysis legkisebb szélessége Distalis epiphysis szélessége Diaphysis legkisebb mélysége Distalis epiphysis mélysége XV. sz 24 58 32 54 Nyúl —Lepus sp. Mint már a bevezetőben megállapítottuk, a nyúl az újabb budai ásatások anyagában a leggyakoribb vadállat. Sajnos a pontos faj elhatárolásra alkalmas koponyaleletek hiányzanak, a végtagcsont-méretek alapján azonban a mezei nyúlra (Lepus europaeus Pali.) következtethetünk, annál is inkább, mivel a még szóba jöhető üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus L.) csak a múlt században került be Magyarországra,

177 és a házinyúl is csak a középkor vége felé juthatott el idáig. MÉRETEK HUMERUS XV. sz. XV. sz. . kb. 108 135 Diaphysis legkisebb szélessége 6,5 10 Distalis epiphysis szélessége 13 EEMUR Proximalis epiphysis mélysége 20,5 Diaphysis legkisebb mélysége 6,3 7,5 Distalis epiphysis mélysége 10,5 20 Tőhésréce —- Anas platyrhynchus L. Tőkésrécéből, amely a legelterjedtebb vadkacsafajunknak számít s a házikacsa vad ősének tekinthető,

178 egyetlen csont, éspedig egy csüd (tarsometatarsus) került elő egy XIII. századi rétegből. A csont egy kis termetű nőstényből származik. Hossza: 40,5 mm. Fogoly — Perdix perdix L. Fogolyból, amely középkori telepeink leggyakoribb vadmadara, egy distalis radius-fél, egy ulna és egy metacarpus került elő egy XIII. századi rétegből. Mindhárom csont összetartozik ós ugyanabból az egyedből való. A csontok elkülönítése a császármadár (Tetrastes bonasia L.) csontjaitól, amelyek a fogolycsontokhoz erősen hasonlítanak, főként a metacarpus spatium interosseumának alakja alapján sikerült. A három csont közepes nagyságú állatból származik. Méretele Ulna hossza: 46,3 Metacarpus hossza: 27 416