Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Alsó-Pannónia Septimius Severus-kori helytartóinak kérdéséhez 23-45
Joggal feltűnhet viszont, hogy az általánosan elfogadottnak tekinthető helytartó-lista kronológiai váza nem egyformán megalapozott. Ti. Claudius itteni helytartóságának időtartamát és L. Baebius Caecilianus hivatalbalópésének évét pontosan évre keltezett feliratok rögzítik. Iulius Castinus legatusi működését is aránylag szűk időhatárok közé szorítja a három majdnem azonos szövegű aquincumi oltárkövön olvasható cursus honorum. 9 Caecilius Rufinus Crepereianus helytartóságát viszont eddig nem volt lehetséges 8—10 évnél pontosabban keltezni. Az 1950-es évek elején közzétett egyik töredékes aquincumi oltárkő 10 adatai, amelyek prosopográfiai tanulságait eddig még nem vonta le az irodalom, a már korábban ismert két feliratos oltárkővel 11 együtt viszont most lehetővé tették, hogy Caecilius Rufinus kormányzóságát meghatározott két-három évre javasoljuk. Az utóbb említett kőemlékekkel foglalkozva kitűnt, hogy a Ritterlingtől közvetett keltezéssel Caecilius Rufinus elődjeként javasolt L. Cassius Marcellinus semmiképp sem kormányozhatta Alsó-Pannóniát a 202 vagy a 203 körüli években, hanem csak jóval előbb vagy később. P]gyéb más apró megfigyelések együttesen a Septimius Severus-kori helytartó-lista kritikai átdolgozásához vezettek, amelynek igénytelen tanulságait tennénk az alábbiakban közzé. Megjegyzéseink talán adalékul szolgálhatnak Pannónia még hiányzó közigazgatástörtóneti monográfiájához. Mint föntebb említettük, Alsó-Pannónia Septimius Severus-kori helytartói közül mindössze két legátus itteni hivatalviselésének idejét rögzítik évre keltezett feliratos emlékek. Az egyik legátus TI. CLAVDIVS CLAVDIANVS, akinek alsó-pannóniai helytartósága utolsó évét a 198-ban állított öt mérföldkő adatai alapján ismerjük. 12 A másik legátus, akinek kormányzósága idejéhez nem férhet kétség, Claudius Claudianus közvetlen utóda, L. BAEBIVS CAECILIANVS. Nevét a 199-ben állított bátaszéki mérföldkő 13 említi leg. Augg. pr. pr. címmel. Baebius Caecilianus tehát 199-ben vette át az itteni polgári és katonai igazgatás legfőbb vezetését és közvetlenül váltotta Ti. Claudius Claudianust. Amint később még rátérünk, Baebius Caecilianus legkésőbb 201-ben, de valószínű, hogy már 200-ban elhagyta a tartományt. Ritterling és a későbbi irodalom 14 alternatív formában felvetett javaslata, hogy Baebius Caecilianus még 202-ben is hivatalban lehetett, a föntebb hivatkozott újabb aquincumi oltárkő alapján elesik. Az alsó-pannóniai helytartóságban Septimius Severustól kezdve gyakorinak mondható kétéves hivatalviselés illik Baebius Caecilianus kormányzóságára. Közvetlen elődjének, Ti. Claudius Claudianusnak helytartóságával kapcsolatban Fitz 15 és Reidinger 16 egy időben és egymástól függetlenül mutattak rá arra, hogy Claudius Claudianus alsópannóniai működésének kezdő éve nem a hagyományosan elfogadott 196. év, hanem 197-re tehető a hivatalbalépése. Az említett kutatóktól eltérő gondolatmenettel, amit a következőkben röviden összefoglalunk, a részleteket ugyan másképp látjuk, de a keltezést illetően azonos eredményre jutottunk. Nem vitatható ugyanis, hogy Ti. Claudius Claudianus nővérének rusicadei sírfelirata, 17 valamint a Claudius Claudianus tiszteletére emelt calamai bázis felirata 18 egyaránt fordított sorrendben sorolják fel Claudianus tisztségeit. Ezek közül az alsó-pannóniai helytartóság utolsó évét az említett öt pannóniai mérföldkő 198-ra, míg a dáciai legio V Macedonica parancsnokságát egy potaissai építésfelirat 19 195-re rögzíti. Az utóbb idézett, évre keltezett felirat alapján Claudius Claudianus 196-ban vezényelhette a legio XIII Geminát, amely tisztség a cursusban időrend szerint követi a legio V Macedonica legátusa beosztást. A legio XIII Gemina legátusa beosztásban bízták meg Claudianust a dáciai légiósvexillatiók parancsnokságával (praepositus vexillalionum Daciiscarum!), amely a cursusban közvetlenül megelőzi az alsó-pannóniai helytartóságot. így kétség sem férhet ahhoz, hogy nem — mint javasolták 20 — a Pescennius Niger, hanem a Clodius Albinus elleni belháborúban vezette Claudianus a dáciai helyőrségek osztagait, és csak Clodius Albinus legyőzése után, 197 tavaszán vehette át Alsó-Pannónia igazgatását. Itteni kormányzóságának első éve tehát 197, és ebből az évből való az Érd melletti praesidium áthelyezését megörökítő építésfelirat, 21 amelyen Caracalla még Caesar. A föntebb említett két helytartóhoz képest már korántsem ilyen pontossággal, de azért még eléggé szoros időhatárok közé szorítható C. IVLIVS SEPT. CASTTNVS itteni működése. Aránylag gazdagnak mondható feliratos anyag, öt aquincumi oltár adalékai állnak erre rendelkezésünkre. Két oltárkövön, amelyek közül az egyiket a „győzhetetlen isten"-nek, Mithrasnak állította Iulius Castinus, 22 míg a másikat .luppiternek, Septimius Severus és Caracalla, meg Iulius Castinus M>
