Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Alsó-Pannónia Septimius Severus-kori helytartóinak kérdéséhez 23-45

salusáért emelték a helytartó testőrlovasai,

23 Castinus két Augustus pro praetore rangú legátusa címet (leg. Augg. pr. pr.) viseli. A másik három, majdnem azonos szövegű feliratos oltárt'

24 lulius Castinus már mint a következő évre kijelölt consul (consul designatus) és három uralkodó Augustus alsó-pannóniai helytartója (leg. Auggg. pr. pr. Pann. inf.) állította. Világos, hogy a három utóbbi oltárkő, amelyen lulius Castinus már consul designatus, későbbi, mint a Mithrasnak, illetve Iuppiternek ajánlott oltárkövek, amely utóbbiak elkészülte időpontjában helytartónk még nem kapta meg a consuli hivatalra jelölést. Az oltárkövek két csoportjának ily módon világosan kirajzolódó relatív időrendi egymásutánját pontosabban, évekre rögzíti lulius Castinus legatusi címe. A korábbinak ítélt Mithras- és Iuppiteroltárok lulius Castinust két uralkodó Augustus pro praetore rangú helytartójának, míg a későbbi, a hiányzó istennevek szempontjából anonimnek nevezhető oltárok helytartónkat már három uralkodó Augustus legátusának jelölik meg. Kétségtelen, hogy lulius Castinus alsó-pannóniai helytartóságának időtartama alatt az uralkodók számában változás történt, amennyiben a két Augustushoz egy harmadik Augustus társult. Jól ismeretes mármost, hogy 198 januárjától 209. szeptember—októberig Septimius Severus és M. Antoninus (Caracalla) mint Augusti, Geta pedig mint Caesar állott az impérium Romanum élén. 209. szeptember—októberben kapta meg Geta az Augustus-rangot, s ettől kezdve Septimius Severus haláláig (211. február 4) három Augustus uralkodott. A három aquincumi anonim oltárt ezek szerint 209. szeptember—október után és 211. február előtt állította í.kép. C. Jul. Sept. Castinus helylulius Castinus, míg a Mithras- és Iuppiter-oltárokat legkésőbb tartó (209—210) oltárköve 209 első felében. Más összefüggésben jogosan fölvethető volna, hogy az ifjú Getát, különösen a tartományokban, már 209. szeptember—október előtti időben is elvétve mint harmadik Augustust említik a feliratok s ezért a keltezés szempontjából az Auggg. rövidítésnek nem tulajdonítható a föntebbi időrendi fontosság.

25 A három aquincumi anonim oltár esetében azonban az Auggg. rövidítéstől függetlenül is kimutathattuk, hogy valamivel későbbiek, mint az idézett Mithras- és Iuppiter-oltárok. Az igazoltan korábbi oltárokon olvasható korrekt Augg., és a későbbi oltárok Auggg. rövidítéséből az abszolút időrendre levonható tanulságok ellen tehát nem emelhető kifogás. Hohl kételye,

26 de különösen Arthur Stein túlzott óvatossága, aki lulius Castinus alsó-pannóniai helytartóságát közel tíz évnek megfelelő időközbe, 205 utánra és a 214 előtti évekre tette,

27 a föntebbiek után, úgy véljük, nem tekinthető indokoltnak. A három aquincumi anonim oltárt nyugodtan tehetjük Septimius Severus uralkodásának utolsó másfél esztendejére. A megadott időhatáron belül további finomítás csak annyiban lehetséges, hogy az oltárkövek két alternatív keltezése vethető fel. Minthogy ugyanis a consuli hivatalra jelölés (designatio) általában az év utolsó hónapjaiban történt,

28 következésképpen lulius Castinus három aquincumi anonim oltárkövét vagylagosan 209, illetve 210 végére tehetjük. Az utóbbi dátum a három oltárkő állításának lehetséges legkésőbbi időpontja, egyúttal lulius Castinus alsó-pannóniai helytartóságának epigráfiai anyaggal még alátámasztható utolsó éve. Minthogy azonban Septimius Severus idejében is előfordult, hogy a consul designatus helytartó a consulsága évében nem táv ózott el Rómába, hanem legatusi megbízatásában továbbra is a tartománj^

ban maradt,

29 vagylagos formában az is felvethető, hogy talán lulius Castinus sem hagyta el 209, illetve 210 végén a provinciát, hanem mint consul suffectus és legátus egy ideig (210 vagy 211-ben) tovább vezette Alsó-Pannónia ügyeit. Ritterling feltételezése azonban, hogy lulius Castinus még 212-ben is helytartó volt nálunk, már egészen valószínűtlen. Tulius Castinus további pályafutásából csak 25