Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Alsó-Pannónia Septimius Severus-kori helytartóinak kérdéséhez 23-45

NAGY TIBOR ALSÓ-PANNÓNIA SEPTIMIUS SEVERUS-KORI HELYTARTÓINAK KÉRDÉSÉHEZ Alsó-Pannónia helytartóinak első tudományosan megalapozott és máig is alapvetőnek számító összeállítását több, mint harminc évvel ezelőtt ismeretesen Ritterling adta meg.

1 Az alsópannóniai helytartók 1927-ben közzétett listája nem volt ós az akkori anyagismeret birtokában természetesen nem is lehetett teljes. Az utóbbi évtizedek folyamán előkerült feliratos emlékek, valamint néhány régebben ismert kőemlék ós katonai diploma újabb interpretálása, illetve pontosabb keltezése az újabb kutatás számára lehetővé tette, hogy Alsó-Pannónia pro praetori rangú helytartóinak listájában mutatkozó nagyobb hézagokat Traianustól Antoninus Pius uralkodásáig terjedő időben helyenként jobban kitöltse, szűkebb időhatárok közé szorítsa. Az epigráfiai anyag újabb gyarapodása, pontosabb keltezése kapcsán az is kitűnt, hogy pl. Alsó-Pannónia helytartóinak Antoninus Pius és Marcus Aurelius uralkodása idejére Ritterlingtől javasolt időrendi egymásutánja alapos revízióra szorul. Tiberius Pompeianust, Marcus Aurelius későbbi vejét, aki 167ben még Alsó-Pannónia helytartója volt, pl. föltétlenül megelőzte Tiberius Haterius Saturnínus, aki a palatovói diploma

2 tanúsága szerint 164-ben már a consuli tisztséget viselte. Az adonyi és az alsószentiványi diplomák pontosabb keltezése

3 után az is beigazolódott, hogy Iallius Bassus előbb kormányozta Alsó-Pannóniát, mint C. Iulius Geminius Capellianus, aki Ti. Haterius Saturninus közvetlen vagy második elődjének tekinthető.

4 Az Antoninus Pius és Marcus Aurelius idejére összeállított helytartó-listánál viszont eddig időtállóbbnak mutatkozott Ritterling Septimius Severus uralkodása idejére javasolt, majdnem teljesnek mondható listája, amely az alábbiakban összegezhető: C. Valerius Pudens legátus 194 körül Ti. Claudius Claudianus legátus 196—198 L. Baebius Caecilianus legátus 199-ben L. Cassius Marcellinus legátus 202 vagy 203 körül Q. Caecilius Rufinus Crepereianus legátus 203 és 209 között (?) C. Iulius Sept. Castinus legátus 208 ós 212 között A Septimius Severus-kori alsó-pannóniai helytartók föntebbi egymásutánját a későbbi irodalom is magáévá tette; legfeljebb egyik vagy másik helytartó, főként L. Cassius Marcellinus személyével és hivatali működésének időtartamával kapcsolatban merült fel elvétve kifogás.

5 Az összefoglaló prosopográfiai munkák közül azonban az alsó-pannóniai helytartók föntivel teljesen azonos egymásutánját közölte Lambrechts, a római senatus III. századi összetételét tanulmányozó dolgozata végén.

6 Nem emelt kifogást ellene Barbieri sem, a III. századi senatorok listáját Carinus uralkodásáig összeállító munkájában.

7 Ugyancsak lényeges változtatás nélkül elfogadta Dobó Árpád, Felső- és Alsó-Pannónia helytartóit tárgyaló monografikus igényű tanulmányában.

8 A történeti ós prosopográfiai irodalomban a Septimius Severus-kori egyik vagy másik alsó-pannóniai helytartó itteni működési idejével kapcsolatban elvetve felmerült ellenvetések közül, amint erre a későbbiek folyamán még rátérünk, eddig csak Ti. Claudius Claudianus működésének időtartamát helyesbítő javaslat bizonyult helytállónak. A Septimius Severus-kori helytartók hagyományos időrendi egymásutánját azonban ez az ellenvetés sem érintette. 23