Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Jankovich Miklós: Újlak és Szentjakabfalva helyrajzi adatai az 1702. évi Zaiger tükrében 155-164

csekély: tíznél többet nem mutathatunk ki. Az említett körülmény érthető módon megnehezíti a Zaiger-korabeli állapot rekonstruálását, valamint az abban szereplő helyrajzi adatoknak lokalizálását. Az e téren jelentkező nehézségek áthidalására a Zaiger adatai mellett egyéb forrásokat is igénybe kell vennünk. Erre a célra megfelelőnek kínálkozik Újlaknak egy az 1786—1792-es évekből származó és jelen tanulmányunkhoz másolatban is csatolt térképe.

2 A térkép az utcákkal körülhatárolt telektömbök mellett már az egyes telkeket is feltünteti a térkép készítése idején érvényben volt telek-, ill. házszámokkal együtt. Ezeket a házszámokat ebben a korban a Gewöhr Protocoll is nyilvántartja, így tehát megvan a lehetőség arra, hogy —• amennyiben a vétel és öröklés címén bekövetkezett tulajdonosváltozások egymásutánját a Zaiger koráig visszavezethetjük — térképünkön lokalizálni tudjuk a Zaiger adatait. Ennek az eljárásnak további nehézsége, hogy Újlak telekingatlanait a XVIII. és XIX. században mintegy tíz évenkénti időközökben átszámozták, ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amelyik telek az 1786—1792-es évek között nem cserélt gazdát, a Gewöhr Protocoll ez évi feljegyzéseiben nem szerepel, ennélfogva a fenti térkép házszámaival sem egyeztethető. Az azonosításnál tehát egy hosszabb időszak adatszolgáltatására kell támaszkodnunk. E célból Vörös Lászlónak 1833-ból származó Buda és Pest Alap és Vízhelyzeti térképét vettük igénybe,

3 amelyen a térkép készítése idején érvényben volt házszámokat szintén feltüntették. A leírt módon végzett kutatásunk eredményeit egy, az 1786—1792. évivel azonos méretű térképre vezettük rá, ez egyben Újlak 1702. évi állapotát is tükrözi (1—2. kép). A Zaiger Újlak háztulajdonosainak, valamint házainak felsorolását a helység déli szélénél kezdi el, és azt bizonyos rendszeresség betartása mellett az egymásra következő utcák sorrendjében vezeti végig. Az 1702. évi állapot rekonstrukciójánál tehát első feladatunk annak megállapítása, hogy a Zaiger felsorolása az egyes utcákon haladva milyen irányba vezet. Térképünkön eltérő árnyalással jelöltük meg azokat a telkeket, amelyeknél a tulajdonosváltozásoknál kimutatható folytonosság révén a telekazonosság megállapítható. Ezek elhelyezkedéséből minden kétséget kizáró módon kitűnik, hogy a Zaiger felsorolása a Zsigmond tér nyugati oldalán kiindulva az Üröm utcán, ezt követően pedig a Bécsi út nyugati házsorán északi irányba halad, majd onnan visszafordulva a Bécsi út keleti házsorát követve délnek tart, innen pedig ismét északi irányba fordulva a Lajos utca keleti házsorán halad Óbuda határáig. (Vass Klára itt véti el, amikor a Bécsi út keleti házsorának sorrendjét dél—északi irányban vezeti és ugyancsak a Lajos utcai házsort is észak—déli irányban, ennek eredményeként kénytelen az 1702. évi állapotot feltüntető térképén a mellékutcák fekvését is megváltoztatni, holott az —• mint rajzunkból kitűnik — kisebb eltérésektől eltekintve a jelenlegi állapotnak felel meg.) A telkek azonosítására irányuló kutatás során kitűnik az is, hogy az 1702. évi Zaiger lefektetése idején Újlakon a birtoklási viszonyok még nem voltak véglegesen kialakulva, a lakosság ez időben a hatósági kiutalás alapján nyert telkek helyében gyakran másokat foglalt, vagy azokat elcserélte.

4 Hasonló helyzet volt a mellékutcák elhelyezkedésénél is, a Zaigerben megjelölt utcahelyet gyakran az ugyanazon évi Gewöhr Protocoll már egy-két telekkel odébb jelöli meg.* Mindez érthető módon megnehezíti a még függőben levő kérdéseknek részletekig menő tisztázását. Ezekkel a nehézségekkel szemben lokalizálás szempontjából értékes útbaigazítással szolgál a mellékutcáknak elnevezése. Újlak 1702. évi utcaneveinél gyakran tapasztalhatjuk a „Vordere" és ,,

Obere", azaz ,,első" és „felső" jelzők előfordulását, így Vordere Donaugässl, Bräugässl, Pfarrgässl, majd Obere Donaugässl, Bräugässl, Kirchgässl; ezzel az azonos nevű utcák különböző fekvését jelölték meg. A ,,felső" megjelölés mindig a Duna irányával ellentétes északi, az „első" vagy elülső megjelölés a Budához közelebb fekvő déli utcát jelenti. Újlaknak mellékutcákkal megszakított teleksorai egy-egy telektömböt alkotnak, ezeket a tömböket az 1702. állapotot szemléltető térképünkön 1-től 18-ig terjedő számokkal láttuk el, a számok egymásutánja egyben feltünteti a Zaiger telekfelsorolásának irányát is. Újlak 1702. évi helyrajzi viszonyaira vonatkozóan alább felsorolt adatokat — azok áttekinthetősége érdekében — telektömbönként elkülönítve ismertetjük. * Számolnunk kell továbbá azzal is, hogy a Zaiger méret-közlései — hasonlóan a budavári öszszeíráshoz •— itt is pontatlanok. 156