Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Gerő Győző: A törökkori Király fürdő : 2. közlemény 137-154

146 A 94. budai pasának, Alinak, a mellékneve ugyancsak „szujoldsi" volt.

28 A törökök igen nagy mesterei voltak a víz vezetéképítésnek. Ez irányú munkáik emlékeit több alkalommal megtalálták nemcsak a fürdőkben, de szerte a város más területén is.

29 E szempontból Pécs

30 a legérdekesebb, amelynek a leletek tanúsága szerint komoly vízhálózatát a törökök építették ki. Közülük nem egy még a múlt század végén működő kutakat látta el vízzel.

31 De török foglyokkal építtették meg a visszafoglalás után a nimphenburgi kastély parkjának vízvezetékét is.

32 A főváros területén végzett feltárások is hoztak felszínre már jóval korábban is olyan vízvezetókcsöveket, amelyekről a későbbiekben megállapítható volt, hogy azok ugyancsak török eredetűek.

33 A vízvezetékhálózat természetesen nemcsak a fürdők vízellátására készült. A város különböző pontjain létesített közkutak, az ún. csesmék és sebilek, valamint a dzsámik előtt álló, a rituális mosdásra szolgáló csorgókútak, a sádirvánok a vizet szintén hálózatból nyerték.

34 A török vízvezeték a gravitáció elvén alapult; hasonlóan, mint a bizánci vagy római. Az ilidzsék vízellátásának kérdésével felvetődik a fürdőhelyiségek, de általában az egész épület fűtésének a problémája is. A felhév vizén eredő magas hőfokú forrásvíz hővesztesóge a hosszú, de jól szigetelt távvezeték esetében alig haladja meg a 10—12 fokot. így az épületbe bekerülő víz még mindig 50 fok С körül volt. A kifejezetten fürdés céljára szolgáló helyiségek falában levő vezetékben a melegvíz a központi fűtéshez hasonlóan állandóan cirkulált, s ez a melegvíz és a falikutakból folyó, továbbá a nagymedencéből s a padozatról állandóan párolgó vízmennyiség elegendőnek bizonyult e helyiségek kellő hőmérsékletének elérésére. Ezen helyiségek oldalfalaiban nem voltak ablaknyílások, s világításukat csak a kupolába vágott nyílásokon kapták (25. kép). A fürdőkhöz tartozó egyéb helyiségekben a fűtést kályhákkal oldották meg.

35 Bár az épületben végzett feltárás során kályhának helyét nem találtuk meg, a fűtésnek ezt a módját a gyógyudvarban folyt csatornázás során előkerült török kályhaszemek is igazolják. Ezek a kályhák kemencéhez hasonlóan építettek voltak, oldalaikban besüllyesztett tál vagy pohár formájú zöldmázas kályhaszemekkel. Ez nemcsak díszül szolgált, hanem nagyobb hősugárzó felületet is biztosított. 18. kép. A Király fürdőnek a Lukács-fürdő kertjében feltárt forrásmedencéje (haránt- és hosszmetszet)