Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Gerő Győző: A törökkori Király fürdő : 2. közlemény 137-154

19. kép. A forrásmedence alaprajza A törökországi ilidzsék mel­lékhelyiségeinek fűtését — a melegebb éghajlat miatt — mangallal oldották meg 36 vagy szabad tiizélőhellyel. A fürdők másik típusának — a hamamnak •— a fűtését és a víz felme­legítését a római hypocaustumhoz majdnem teljesen hasonló módon oldot­ták meg. Ez esetben a központi kemen­céből a meleg levegő az egész fürdő­épület padozata alatt húzódó csator­nákban cirkulálva melegítette a felette levő helyiségeket. 37 Az egyetlen pesti török fürdőnek, melynek helyéről tu­domásunk van, ugyanilyen fűtőberen­dezése volt. 38 Törökkori fürdőink mindennapi életére vonatkozóan korabeli forrásaink aránylag elég bő felvilágosításokkal szolgálnak. A Budán megfordult nyu­gati utazók a számukra érdekes és újdonságot jelentő fürdőket rendszere­sen látogatják és naplóikban beszá­molnak az itt szerzett tapasztalataik­ról. De maguk a törökök is, különösen pedig Evlia Cselebi előszeretettel be­szólt a fürdőkben uralkodó szokások­ról. Wratislaw 39 részletességgel a követ­20. kép. A feltételezett és részben meglevő törökkori termálvízvezeték nyomvonala 10* 147

Next

/
Thumbnails
Contents