Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Gerő Győző: A törökkori Király fürdő : 2. közlemény 137-154

még inkább a hő veszteséget csökkenteni. A víz a forrástól a fürdőig mintegy 1250 m utat tesz meg, alig néhány cm mélyen a törökkori utcaszint alatt. A szigetelés hiányában különösen télen tetemes lenne a víz hő vesztesége. A vezeték feletti aránylag kevés feltöltés indokolja a nyeregtetőhöz hasonló fedést, amelylyel a csövekre nehezedő felső terhelést igyekeztek csökkenteni, illetve elhárítani. Az épületen belül a falba épített és kisebb kaliberű agyagcsöveken vezették tovább most már a vizet az egyes falikútakhoz. A cső a helyiségek belső falaiban alig 3—4 cm mélyen volt beágyazva a terrazzós habarcsba. Az így beépített vízvezetékhálózatot sikerült nyomon követni a három kis északi helyiségben és a kupolacsarnokban; a kelet—nyugati összekötő helyiség keleti végének északi falában is annak csekély maradványát fedeztük fel (2. kép). Ezek szerint tehát e helyiségben is kellett falikútnak és mosdómedencének lennie. A falikutak egy része gondosan faragott szamárhátíves kiképzésű, más része egyszerű, dísztelen kőtábla, amelynek alsó harmadában egy kifolyó nyílás van (14. kép). Eredetileg e nyílásokban még külön kifolyócső vagy csap is lehetett beerősítve, de erre utaló nyomokat nem találtunk. Gyakoriak voltak az olyan falikutak is, amelyekhez kettős vízvezeték szolgált, és az egyik kifolyón hideg, a másikon meleg víz tört elő.

22 Az ilyen falikutakról Wratislaw is megemlékezik Buda leírása alkalmával.

23 Arra vonatkozólag, hogy a nagymedence vízellátása milyen módon történt, csupán Evlia leírására

24 vagyunk utalva, aki szerint a „medence négy oldalán oroszlán szájakból éjjel-nappal folyt a víz". A kutatások során erre vonatkozóan nem sikerült választ kapni. Ugyanez különben a helyzet a medence vizének leeresztését illetően is. Wratislaw ezzel kapcsolatban azt írja, hogy csappal zárható vezeték szolgál e célra.

25 Nyomait ennek sem találtuk meg. A vízvezetékek készítését szujoldsik,

26 vízvezetéképítők végezték. Nagyobb helyiségekben vagy várakban a műszaki alakulatok között több alkalommal a szujoldsi is mint külön mesterség

27 szerepel. 17. kép. A falban húzódó agyag víz vezetékcső in situ 10 Gerevich: Budapest régiségei 16. kép. A Ganz utcai szárny keleti helyiségét díszítő szamárhátívek eredeti indításának levésett maradványa 145