Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A középkori grafikus stílus emlékei a budai várnegyed területén 35-56

a grafikus és a körtés stílussal igen hamar és nagymértékben keveredik (Várpalota déli nagyterme). Élettartama még keverék formáiban is, a többi stíluséhoz viszonyítva, aránylag a legrövidebb. Ezen általános vonatkozású megfigyelések összehasonlításából is kitűnik, hogy a grafikus stílus mint eszmei irányzat az érett gótika terméke. Àz átfogó gótikus stílusban ismétlődő formaredukciók között az utolsók közé tartozik ós az Európában zenitjón túljutott gótika legkarakteresebb, önálló megújulási törekvésének tekinthető. JEGYZETEK 1 Gerevich L. szerint a pirnai templom egyik 1540-ből származó ablaktípusa mintegy százötven évvel később ismétli a budai várpalota-kápolna ablakát. Mitteleuropäische Bauhütten und die Spätgotik. Acta Históriáé Artium (1958) 242. — A várnegyedi, posztgótikus grafikus stílusú emlékek nem sokkal 1540 előtt készülhettek és így időrendben az európai stílus legkésőbbi emlékei közé tartoznak. 2 Czagány I., A Budapesti I. ker. XI. Ince pápa tér 4. sz. épületen végzett műemléki kutatások és helyreállítások eredményei. Művészettörténeti Értesítő (1954) 285. . 3 A vízszintes keresztosztás hiánya azért jellemző tipológiai sajátság, mert igen sok ugyanilyen profillal készített ablak rendelkezik vele. Pl.: Székesfehérvár, Zalka Máté utca 6. sz. emeletén levő gótikus ablak (FitzJ., Székesfehérvár. Bp. 1957, 31. kép). — Nem kevésbé érdekes, hogy az ablakok zöme 45°-os, átlós arányszerkesztéssel készült, és a szerkesztőhálót minden esetben a homloksíkkal párhuzamos lemeztag középtengelyére alkalmazták. Ez a szabályosan használt módszer szintén az emlékanyag külföldi formaeredetű, késői gótikus volta mellett bizonyít, mert — mint majd látni fogjuk — a hasonló profillal készült, posztgótikus ablakoknál a szerkesztés elve megmarad, csak a gótikus szerkesztőhálót váltja fel az aurea Sectio. — A 45°-os átlós arányszerkesztés külföldi használatára vonatkozóan lásd : Csemegi J., Tervezéstechnikai kérdések a középkori építészetben. MMËE (1936) 31. old. és uő., A középkori építészet szerkesztési módszerei. Művészettörténeti tanulmányok. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség évkönyve 1953. Bp. 1954, 13—63. — Egy-két hasonló ablak van a gyulai vár északnyugati traktusának emeleti ablakai között is. (L.: 7. jegyzet). Szép számmal akad osztásnélküli grafikus profilú nyíláskeret a visegrádi királyi palota alsó díszudvara és folyosórendszere területén folytatott ásatások anyagában. L.: Héjj M., Visegrád. Bp. 1956, 46—47. old., 34—35. kép. — Pest megye műemlékei. II. köt. Bp. 1958, 539—540, 542—543, 569, 571. kép. — Feltűnően érdekes, késői mérműosztású grafikus stílusú ablakok vannak a kőröshegyi (Balatonföldvártól délkeletre) egykori ferencrendi kolostortemplom XV. századi hajójának déli homlokfalában. L.: dr. Szőnyi 0., A kőröshegyi középkori templom. Műemléki vezetőkönyv. Bp. 1924, 16—17. 4 A négy, számjegyes, félkörös záradékú mező közül csak az első három került eredeti helyén feltárásra (10. kép). A negyedik, két részre törve, másodlagosan volt befalazva, nem messze az ,,in situ" záradéktól. Az első háromhoz tartozását a rajta levő fél-nyolcas számjegy stílusa bizonyítja, amely a másik három mező számjegyeivel megegyezik (9. kép). — A fél-nyolcas használatára vonatkozóan lásd a budavári Nagyboldogasszony templom Mátyás-tornyán levő országcímer 1470-es számjegyét. Ezen a négyest szintén egy fél-nyolcassal fejezték ki, középkori módon. Ez a köztudomású megfejtés igazolja, hogy számjegyünk 1514-nek történt kiolvasása helyes. Erre vonatkozóan további, félreérthetetlen bizonyítékot szolgáltat H. Karlinger Die Kunst der Gotik c. könyvében (Berlin 1927) Tilman Riemenschneider nek egyik datált Madonna szobor talapzatán fennmaradt 1493-as évszáma. Fénykép a 440., datálás a 639. oldalon. 5 Gerevich L., Középeurópai királyi építőműhely a XIV. században. 1957. október 11-én tartott akadémiai beszámoló. 5. old. 6 Az Anna utca 2. sz. emeleti ablaka a reneszánsz stílus virágzása idején keletkezett, mert egy olyan homlokzati falban áll, amelyben közvetlenül mellette egy reneszánsz ablakkeret látható, amellyel egy időben keletkezett. 7 Csemegi J'., A Budavári Főtemplom középkori építéstörténete. Bp. 1955, 102—103. — A prágai Parler-műhely kőfaragó mestereinek budavári tevékenységére vonatkozóan lásd : Gerevich L., A budai szobrászat és a prágai Parler-műhely. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség évkönyve. 1953. Bp. 1954, 60. — Egyébiránt a tiszta grafikus profil plasztikus hengertagozatokkal való bővülésének folyamatát — vidéki viszonylatban — még a század derekán is megtaláljuk, például a gyulai vár északnyugati traktusának emeleti grafikus jellegű ablakain. Ezek a Maróthi-család 1430 és 1445 közötti építőtevékenységének maradványai. L.: Varjú E.

y Magyar várak. Bp. é. n. 60. — Scherer F., Gyula város története. I. köt. Gyula 1938, 34. — dr. Karácsonyi J., Békésvármegye története. Gyula 1896, I. köt. 51. — Czagány I., A gyulai Felszabadulás-kert műemlékei. Bp. 1956 (kézirat), 58. jegyzet. 8 A. Kutal — D. Libái — A. Matejcek, Ceské uméni gotické. I. köt. Praha 1949, 112. kép. Kutná Hóra, Kameny dum, kolem roku 1480. — Wasmuths Lexikon der Baukunst. I. köt. Berlin 1929, 573. old., Böhmen I. 1. kép : „Das Steinerne Haus in Kuttenberg 15. Jahrhundert." — A cseh-sziléziai ablaktípus 52