Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A középkori grafikus stílus emlékei a budai várnegyed területén 35-56

Budára történő közvetítésénél -értelemszerűleg szerepet játszik a Felvidék. Ennek igazolására most egyetlen példaként a kassai Miklós-börtön emeleti ablakait hozzuk fel, mivel ezeknek az Országház utca 18. sz. ablakaival mutatkozó szoros tipológiai rokonsága egészen kézenfekvő. LJ: dr. Dercsényi D., Magyar műemléki kiállítás-tájékoztató 20 képpel. Bp. 1942, XIV. t. 9 A felépítésénél használt arányszerkesztés alkalmazása gótikus módszerrel a lemeztag középtengelyére történik, de a reneszánsz aranymetszés már a gótikus típusoktól eltérő , új nyíláskeretformát teremt kétfajta szélességgel. 10 Az Anna utca 4. sz. épület későbbi időben épült hozzá az Úri utca 13. sz. házhoz, amelynek Zsigmond-kori eredetét az összeépítés falelválásánál a rajta fennmaradt címertartó oroszlándombormű (Vármúzeum) bizonyította. Viszont a posztgótikus ablakok egyikében török ablakkeret maradt fenn, amelynek bizonysága szerint az még a török hódoltság kezdete előtt keletkezett. Ez a két megfigyelés a posztgótikus ablakok keletkezésének korát kétséget kizáró módon 1437 és 1541 közé szorítja. 11 Az emeleti ablak az ülőfülkékkel díszített kapualj keleti végére falazott, eredeti homlokzati falban áll, amely csak a törökkori kapualjtoldás és homlokfalkitoldás következtében vált középfőfallá. Így az emeleti ablak korban megegyezik az ülőfülkékkel, azok pedig a XV. század második felében keletkeztek. Vö.: Gerevich L., Gótikus házak Budán. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 176. — Ezt támasztja alá Gerevich Lászlónak az a megállapítása is, amelyet a Tárnok utca 13. sz. és az Úri utca 40. sz. ülőfülkéinek orrtag ívalakítási módjai között fennálló rokonságról ugyanitt mond. Ugyanis az Úri utca 40. sz. ülőfülkéi szintén a XV. század második feléből származnak. L.: Horváth H., Buda a középkorban. Magyar Művészet (1932) 100. 12 Oerevich Lászlónak az 5. sz. jegyzetben i. m3—4. old. és az 1. jegyzetben i. m. 2. sz. jegyzete. —• O. Dehio, Geschichte der Deutschen Kunst. Berlin— Leipzig 1930, H. köt. 23. — V. Mend, Ceska architektúra doby Lucemburské. Praha 1948, 43. 13 Ugyanígy nem véletlen, hogy a tiszta grafikus stílusú profillal készült ülőfülkék aránykitűzése 45°-os, átlós szerkesztőhálókkal történt — éppúgy, mint az ablakoknál —, tehát a 45°-os arányosító rendszer a grafikus stílus jellemzője. Használata meg is szűnik akkor, amikor a tiszta profil új tagozattal bővül, tehát más stílussal keveredik. Ebben a periódusban az ülőfülkék már a 30°-os és 60°-os szerkesztésekből összetett, komplex arányosító eljárásokkal épülnek fel, amelyeknek használatát a primer, szekunder és tercier profilos, bonyolult orrtagbontások kirajzolása, valamint kifaragása elengedhetetlenül szükségessé is teszi. A későbbi keveredett, immár csak grafikus jellegű Országház utca 2, 9. és Úri utca 32. sz. kapualjainak ülőfülkéit ez jellemzi (20. kép). 14 Kutal—Libái—Matejcek i. m. S. v. u. NánesSfinx B. Janda, 118. kép. Krivoklát, prostor hradni kaple, XHI. stoleti, cele prestavena po roce 1500. (Datálás a VII. oldalon.) — Egyébként ez az ülőfülketípus igen korán jelentkezik német nyelvterületen és hosszú ideig él magyar földön. L.: H. J. Mruseh, Meissen, é. n. 22. kép : „Dom. Der Ostlettner mit Blendarkaden und frühgotischen Laubwerkkapitellen (um. 1260)." — Gero L., Magyar építészet. Bp. 1954, 162. old., 48. kép. Mátraverebély, ülőfülke az r. k. templomban, 1500 körül. 15 Éppúgy, mint a nyíláskeretek felépítéséhez használt 45°-os arányszerkesztéssel mutatkozó szoros kapcsolatát, amely kizárólag a lemeztagjának középtengelyén nyert alkalmazást. Kivételnek csupán a posztgótika emlékei tekinthetők, amelyek ugyanilyen profilvázra épített aranymetszéssel készültek. 16 Lakatos D., A topuskói ciszterci apátság története az Árpádok korában. Bp. 1911,79.—Henszlmann I., A topuszkói templomrom. Arch. Ért. U. f. I (1881) 228—245. 17 Ipolyi A., A kunok bél-háromkúti, másképp apátfalvi apátsága és XIII. századi egyházának leírása. Arch. Közi. (1866) 1—59. — Henszlmann /.,; A bélháromkúti máskép apátfalvi egyháznak építészeti arányai. Arch. Közi. (1866) 63—82. 18 Csemegi utóbb i. ni. 19 Uo. 20 Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1955. — Valamint a jelenlegi ásatások eredményei alapján. 21 Csemegi J., A Szt. Miklósról nevezett budavári dominikánus kolostortemplom. Történetírás (1937) 489—497. — Forster Gy., A budavári Halászbástya és a domonkos szerzetesek templomának romjai. Magyarország műemlékei. I. köt. Bp. 1905. 22 L. 18. jegyzet. 23 Uo. 53