Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - Czagány István: A budavári Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása 373-402

Lavagnino, Il Medíoevo. Torino 1936, 248. old., 274. kép (Palermo. Il Duomo).] A karlstejni vár homlokzatán valószínűleg 1348 és 1365 között jelent meg a kapcsoltablak, hacsak nem a vár XV—

XVI. századi átépítése során keletkezett, amit a rendelkezésre álló publikációkból ez idő szerint nem lehet eldönteni. (D. Menclova, Hrad Karlstejn. 72—75. — R. Oraul, Einführung in die Kunstgeschichte. Leipzig 1923, Bilder-Atlas : 108. old., 446. kép alatt.) Viszont a salamancai katedrálison 1510—12 után is • építenek még kapcsoltablakot. (Dr. K. H. Glasen, Die gotische Baukunst. Handbuch der Kunstwissenschaft. Wildpark-Potsdam 1930, 196—197.) Ezek szerint 1300— 1365-től 1510—1560-ig használták Nyugat-Európában a különböző kapcsoltablaképítési sémákat. Viszont kapcsoltablakunk egyes motívumai — mint a két „káróablak" — Észak-Európában még a XVI. század első felében is jelentkeznek önállóan. Egy pontosan datált önálló „káróablak" van a litomericei városházán, a homlokzat földszintjén, az árkádívek között. [O. Votocek, Litomerice. 16—17. old.: „Litomerice : Stara Radnice s bohate clenitymi renaisancnimi stity, prvni stavba toho druhu ve meste (1537— 39)..."] Ez a késői ablaknyílás mindenesetre megerősíti kapcsolt ablakunk 1500 körüli datálását, bár ez idő szerint még teljesen tisztázatlan, hogy a „káróablak" motívum vajon magyar közvetítéssel jutott-e cseh területre, vagy a cseh posztgótika hatására jelent-e meg Budán. E kérdés felvetése azért jogos, mert olasz területen, Bari közelében, Puglia tartományban, Ruvo di Puglia XIII. századi katedrálisának homlokzatán két ugyanilyen románstílusú „káróablak" látható. [L'architettura cronache e storia. (direttore Bruno Zevi) 1956. agosto. 10. sz. 278—283. — Lavagnino i. m. 228. old., 252. kép (Ruvo, Duomo, Esterno).] — Ennek alapján hisszük, hogy a motívum előbb juthatott el Magyarországra, mint Csehország vagy Szilézia területére, ahol Litomericében 1537—39-ben keletkezett. Ugyanígy reneszánsznak bizonyult az egyetlen budavári analóg káróablak — az Úri utca 13. sz. épület Űri utcai homlokzatán, az északi irányból számított első gótikus ablak mellett feltárt hasonló ablak —-, amely egy Zsigmond-kori ablakhoz későbbi időben épült hozzá és színes reneszánsz vakolással volt ellátva. Bizonyosan 1437 és 1541 között keletkezett. — Áttekintve a nyugat-európai kapcsolt ablakok datálási problematikáját, úgy látjuk, hogy az emlékek két nagy időrendi gócponthoz polarizálódnak. Az egyik pólus a trecento, az 1300/1359—1348/65 körüli idő, amelynek érett gótikus emlékei legtisztábban talán a sienai palotákon maradtak fenn. A sienai Palazzo Buonsignori, Palazzo Sansedoni, Palazzo Saracini, Palazzo Publico és főként a Palazzo Salimbeni XIV. századi ablakaira gondolunk. (L. M. Richter, Siena. Leipzig— Berlin 190.1, 25, 27, 53—56.) A másik pólus a cinquecento, az 1510/1512—1537/39 körüli idő, amelynek Albrecht Haupt hannoveri prof. és Otakar Votocek véleménye szerint keverék későgótikus és korareneszánsz emlékei a fenti salamancai és litomericei ablakok. (Wasmuths Lexikon der Baukunst. IV. köt. Berlin 1932, 259. — Votocek i. m.) Budavári kapcsolt ablakunk datálási kérdése ezek alapján így módosul : A sajátos magyar emlék vajon a trecento vagy a cinquecento emlékek közé tartozik-e ? 23 Ugyanilyen habarccsal épültek az Anna utca 4. sz. emeleti grafikus stílusú posztgótikus ablakainak a fülkefalai, amelyeknek datálása pedig bizonyítottan a XV. század második fele — XVI. század első felére esik. (Lásd jelen kötet : Czagány I., A középkori grafikus stílus emlékei a budai Várnegyed területén. 7. jegyzet.) Hasonló, rózsaszínű homlokzatvakoló habarcsréteg tartozott a Hess András tér 4 sz. épület emeleti, reneszánsz ablakaihoz. [Czagány I., A budapesti I. ker. XI. Ince pápa tér 4. sz. épületen végzett műemléki kutatások és helyreállítások eredményei. Művészettörténeti Értesítő (1954) 294.] 24 A puha köveknek a posztgótikában elterjedt alkalmazását bizonyítják az Anna utca 4. sz. emeleti grafikus stílusú posztgótikus ablakai ; az Anna utca 2. sz. emeleti, tétényi homokkőből készült későgótikus kis ablaka, amely a mellette levő, szintén elég késői reneszánsz ablakocskával együtt épült ; a Tárnok utca 18. sz. üzlet íveinek maradványai stb. 25 Vö. az Űri utca 64—66. sz. földszinti árkádíveinek 40 cm-es, az Országház utca 2. sz. udvari árkádíveinek 44 cm-es rézsűivel. 26 A különböző szélességi méretű ablaknyílásokból sajátos, magyar komponálási móddal összeállított kapcsoltablak ilyenfajta rekonstrukcióját nagyban alátámasztja a tatai várkastély hasonlóan készült kapcsoltablaka. (Jenéi F., A tatai vár. Bp. 1956, „Műemlékeink" sorozat. 21. •— Benesch L. „A tatai vár 1893-ban" c. vízfestményén az első emeleti bal szélső ablak.) Annyit mindenesetre bizonyít, hogy Magyarországon nemcsak a budai várban fordult elő ilyen ablakkompozíció. 27 Lásd a 22. jegyzetben a palermói székesegyház campanile jenek ablakáról mondottakat. Végeredményben ugyanennek az ablakkapcsolási sémának alapján jöttek létre az alábbi kapcsolt ablakok is, csak egyszerűbb formában, felső ablakok nélkül, annak jeléül, hogy bár a „káróablak" a mediterrán gótika területéről származik, mégis inkább Északon volt használatos: (Orvieto : Palazzo del Popolo, Fabriano : Palazzo del Podesta, Todi : Palazzo Communale, Cremona : Palazzo dei Militi, Piacenza : Palazzo-Municipale hasonló ablakai. 28 Lásd még a 22. jegyzetben a salamancai katedrális főhajójának ablakairól mondottakat, valamint: Z. Wierth—J. Benda, Burgen und Schlösser der Tschechoslovakei. Prag 1954, B-l. 29 A rézsűfalaknak újonnan, téglából történt felépítése egyértelműen bizonyítja, hogy itt középen sohasem volt a két szélsővel azonos keskeny ablak. Mert ha lett volna, akkor nem kellett volna új rézsűfalakat építeni az ajtóhoz, hanem csupán a meglevő ablakkeretkövekben kellett volna nyílásbővítést végezni pontosan úgy, ahogy ez a szélső ablakok nyílásszélesítésénél, véséssel meg is történt. Ez esetben azonban az átvésett keretköveknek ugyanúgy meg kellett volna maradniuk, mint a két szélső oldalon, viszont a két rézsűfal mellett, a korábbi keretköveknek, nyoma sem maradt. Következésképpen nem hihetünk mást csak azt, hogy a széles, középső ablak keretköveit az ajtóvá történt átalakítás után, mint 397