Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - Czagány István: A budavári Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása 373-402

18. sz. ház utcai homlokzati falában a zárterkély mellett északra levő, késői gótikus ablak könyöklőköve ugyanilyen anyagú és színű tufakövekkel volt aláágyazva. Mivel az ablak déli kávája mellett egy grafikus stílusú, profilos, XIV. századi ablak függőleges keretkő darabja is fennmaradt, amelynek szétroncsolása után építették bele ennek a nyílásába a ma látható XV. századi „sziléziai típusú" ablak kőkeretet (lásd Várnai Dezső felmérési rajzát a Vármúzeumban), azért bizonyos, hogy ennek a könyöklőköve alatt látható zöldes színű, andezit-tufakövek is a XV. században nyertek elhelyezést. A XIV. századi ablakkeretkőhöz tartozó falpillérben nem volt ilyen kőanyag. — Ugyanígy az Úri utca 31. sz. kapualjának eredeti ülőfülke hátfalaiban sincs andezit-tufaanyag, viszont az utcai homlokzati falban — a faragott műformákon kívül — éppen ennek a kőanyagnak a jelenléte bizonyítja az építkezés XV. századi eredetét. 10 Megítélésünk szerint a XIV. századi utcavonalat a szomszédos, 29. sz. ház homlokfalának alaprajzi töréspontját az Úri utca 33. sz. épület kétemeletes déli tűzfalával összekötő egyenes határozza meg. Épületünk homlokfala ettől fűrészfogasan visszaugrik ; éppígy hasonló fűrészfogas alaprajz jelentkezett a 29. sz. közepe táján levő sarokarmírozástól délre, a Vármúzeum legutóbbi kutatásai alapján ítélve. Ez az alaprajzi forma itt is XV. századinak bizonyult. 11 Legalábbis erre mutat a kapualjtól délre fekvő pincerésznek az északinál későbbi eredete. Körítőfalai a XV. századból származnak, dongaboltozata XVIII. századi, amelyet egy ma már csak maradványaiból felismerhető XV. századi tégladonga előzött meg. 12 A budavári pincék legtöbbje közvetlenül az utcáról nyílt. Lásd a Bécsikapu tér 7, Fortuna utca 10, Tárnok utca 5, Úri utca 9. sz. házak pincéinek elfalazott utcai, gótikus ajtókeretköveit. 13 Vö. a Bécsikapu tér 7, Tárnok utca 5. sz. stb. házak udvarfelőli, barokk pincclejáró-lépcsőivel. 14 Az épület kétemeletes voltát a déli határfal tetején fennmaradt gótikus ab lakkere tkő maradvány igazolta. Ez a keretkő az 1944—45. évi ostrom alatt a földre zuhant, és bár nem pusztult el, mégsem került vissza eredeti helyére, sőt a sarokarmírozást tartalmazó fal is megtévesztő módontámpillérré lett átépítve. (Tervezője Meczner Lajos volt.) 15 Ugyanilyen színű és anyagú vakolat került feltárásra a Hess András tér 4. sz. épületen, az emeleti, utcai homlokfal belső síkján az északi irányból számított 11. ablak déli fülkefala mellett levő falszalagon. Zsigmond-kori datálására vonatkozóan lásd: Czagány I., A budapesti I. ker. XI. Ince pápa tér 4. sz. épületen végzett műemléki kutatások és helyreállítások eredményei. Művészettörténeti Értesítő (1954) 284. 16 Méretük 35 X 46 cm volt, ami arra mutat, hogy nem belső architektúrát hordott, hanem függőfolyosó vagy zárterkély tartószerkezete lehetett inkább. 17 A profil külső végén jelentkező félkörte tag a leggazdagabb késői (Úri utca 32, Országház utca 9. sz.) ülőfülkék grafikus jellegű profiljain látható. Ezek 396 az emlékek vitán felülállóan a XV. századból származnak. Datálásukra vonatkozóan lásd : Oerevich L., Gótikus házak Budán. Bud. Rég. XV. köt. 1950, 202—204. old. és Horváth H., Buda a középkorban. Magyar Művészet (1932) 70, 81. 18 A pálcatagnak hullámívvel félkörös horonytagba való átfordulása mint formajelenség, általánosan jellemző a budavári volt Helyőrségi torony főkapu és toronyalja helyiségének kápolnaajtó profiljaira. Ezek az ajtók tévedósmentesen származtathatók a XV. század közepe tájáról. Datálásra vonatkozóan lásd : Entz G.—Osemegi J., A Kapisztrán téri Mária Magdolna-templom. Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1955, 369, 378.— Ugyanez a formajelenség Sopronban a Ferences (Bencés) templom tornyának az északi, Köpenyes Mária-freskóval ellátott kapuprofilján is látható. Ennek datálása az 1452 körüli évekre esik. Csatkai E.—Dercscnyi D., Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1953, 207. old., 142. kép. (Leírás: 208. old., datálásra vonatkozóan: 202, 204. old.). 19 Pontosan ugyanilyen profil látható a Tárnok utca 13. sz. ház első emeletén, az utcai traktus középfőfalának keleti síkján fennmaradt gótikus ablakon. Hasonló — csupán a homloksíkra merőleges lemeztag elhagyásával készült — tagozatokból álló profil látható a Fortuna utca 10. sz. ház elsőemeleti homlokfalában (a déli irányból számított második), a Hess András tér 4. sz. épület clsőcmclcti homlokzatában levő és a Tárnok utca 13. sz. udvari, déli szárnyának északi falában, a földszinten levő két gótikus ablak keretkőmaradványain is. Ezek az utóbbiak már csak távolabbi rokonai épületünk második emeleti ablakainak, mert csupán tipológiai sajátságaik mutatnak egyezést, formatanilag már némileg különböznek tőlük (14. kép). 20 De nem is szükséges a kétfajta ablaktípust elkülönítenünk egymástól, mert ilyen megoldás más helyről is ismeretes. Gerevich László szerint a garamszentbenedeki kolostor homlokzatán és a XIV. századról a XV. század fordulójára elkészült siklósi várban a cseh ablak együtt szerepel egy másik elterjedt budavári ablaktípussal az új emeletosztással elvágott homlokzaton. 21 Itt a kapukeret rézsűjében egy támpillérfiálé egyik oldalának vakmérmű-orrtag profilja van belevésve. Az ilyen, kapuprofiloktól teljesen idegen profil e helyen történt alkalmazása jellegzetesen posztgótikus vonás. — Kapukeretünk profiljának csupán egyetlen, távoli rokon profilja van a budai Várnegyedben, a Bástyasétány 38. sz. épület kapukeretkövének posztgótikus profilja. Ennek tagozatai nem egészen, csupán tagozatkapcsolási módjukat tekintve azonosak az Úri utca 31. sz. épület kapuprofiljával. 22 A kapcsoltablaknak Magyarországon 1500 körül történt megépítése meglehetősen késői jelenség Európában, mert a külföldi kapcsoltablak-analógiák jóval korábbi eredetűek. Például a palermói székesegyház campanilején levő hasonló kapcsoltablak 1300 és 1359 között keletkezett. [H. Karlinger, Die Kunst der Gotik. Propyläen-Kunstgeschichte VH. 1927, 335, 628. old., 335. old. 1. jegyzete. — E.