Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

A keleti fal mai állapotában barokk, kisebb középkori falmaradványokkal, de alapjaiban szintén középkori. Északi felén a vakablakká elfalazott ajtó előtt nyitott kutatóárokban a betöltés épülettörmelékes volt, középkori tetőcserép, tégla- ós edénytöredókekkel. A középkori fal tetején az ajtónyílásban középkori téglákból (méretük: 23x11,5x5 cm) rakott padozat került elő. A nyugati fal csonkja középkori, szerves folytatása a délinek. Feltártuk a helyiség északnyugati sarkát is. A középkori északi fal erősen lepusztult. A mai szinttől 90—110 cm-re az épülettörmelókes betöltési anyagból középkori feliratos vörösmárvány sírkő saroktöredéke és két darab, gótikus, vörösre festett, kőfaragó jellel ellátott boltozati borda töredéke került felszínre. Az udvari barokk árkádsor előtt is kutatást végeztünk, hogy feltárjuk a pillérek alapozását. A mai szinttől 60 cm-re 18—20 cm vastag macskafejes kövezetet találtunk. Feltehetőleg az udvar középkori szintje. A barokk pillér a köves szint felett 8 cm-es, erősen kavicsos habarcsrétegen áll. Fel kell tételeznünk, hogy a barokk udvarszint egymagasságban húzódott a maival, mert közvetlenül a mai szint alatt a pillér elveszíti szabályos alakját. Közvetlenül a macskafejes kövezés felett kormos égési réteget találtunk, ez határozottan jelentkezett az árok metszetében is. A nagy kövek felszedése után 4—6 cm vastag, égési maradványokkal színezett sárga agyagréteg mutatkozott, alatta apróra tört hegyes kövekből szorosan, de kötőanyag nélkül agyagba rakott kövezésre bukkantunk. Ez az udvar korábbi középkori padozata. Alatta szórványosan épülettörmelékes réteg, majd bolygatatlan agyag. A kapualj déli fala előtt az elfalazott barokk árkádnyílás nyugati pillérénél kutatóárkot nyitottunk. Itt a felső réteg eltávolítása után a pillér szélességével megegyezően vastag É—D irányú középkori falat találtunk, tetején nagyméretű, faragott, ma már töredékes kővel. Néhány kő eltávolítása után kitűnt, hogy a barokk pillér építésekor a meglevő középkori keresztfalat használták alapozásként olyan formában, hogy 25—30 cm mélységben elvóstók ós az így nyert mélyedésbe helyezték a pillért. A keresztfal tetején talált nagyméretű kő középkori eredetét igazolja az is, hogy az udvari árkád pillérénél feltárt és itt is megtalált mindkét kövezés megszűnik a kőnél és nem nyúlik alá. Mindkét köves szint abban a mélységben mutatkozott itt is, mint az udvaron. A fal mellett a második, tört kövezés felszedése után 14 cm vastag összefüggő habarcsréteget találtunk, ez benyúlik a fal tetején elhelyezkedő faragott kő alá is. A középkori szintek alatt futó középkori keresztfal minden bizonnyal a középkori pince fala. Ez annál is inkább valószínű, mivel a középkori pincelejáró fennmaradt mindkét keretköve egy vonalban áll a kapu alatti pillérrel. Ezt a középkori pincelejárót használták az első barokk házban is mindaddig, míg a XVIII. század végi átépítés során elfalazták a déli ós ennek megfelelő udvari árkádot. Ekkor toldották meg a pince lejáratát 12 lépcsőfokkal. A középkori fal tetején elhelyezett nagy faragott kő valószínűleg az elpusztult középkori kapualj tartozéka, esetleg hevederpillér lábazatának maradványa. A pincelejáró előtt az udvaron feltártuk a macskafejes kövezés még egy részletét, alatta korábbi középkori kövezést nem találtunk. A kapualj északi pillérénél a helyzet kissé eltér a szembenlevőtől, mert itt a barokk pillér előtt 80—82 cm mélységben vízvezetéki cső húzódik, amelynek elhelyezésekor az itt talált középkori falat elrombolták. A pillér alapozása 20—25 cm, alatta 10 cm vastag egységes habarcsréteg, majd az elpusztított középkori keresztfal csekély maradványa. Ezek a jelenségek arra mutatnak, hogy az északi pillér alapozásánál éppen úgy jártak el, mint a szemben levő délinél, azaz a barokk pillért az akkor még megfelelő magasságban álló középkori falba eresztették be. A nyugati sarokarmírozás vonalában falelválást kerestünk a ház északi, Űri utca 39. sz. udvarára néző oldalán. Az eredmény negatív, mert 80 cm mélységig leásva határozott elválást nem találtunk. Ez meglepő, különösen azért, mert a fal emeleti síkja falelválást mutat. Alatta a földszinti falban barokk elfalazású, korábbi barokk téglaíves nyílás mutatkozott. Ennek megfelelője az a barokk félkörös nyílás, amely az Uri utca 37. sz. udvari északi falán a nyugati sarokarmírozásnál látható. Valószínű, hogy az első barokk építkezés után (XVIII. század eleje) olyan átjáró volt, amely az egyik ház udvarából átvezetett a szomszédos házba. 344