Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

Végül áttértünk a ház legproblematikusabb részének kutatására. Ugyanis az armírozástól armírozásig terjedő középkori ház keleti és északi zárófalához kétemelet magasságban fennálló torony csatlakozik. A torony erősen kiugrik a ház homlokzati vonalából és átnyúlik a szomszédos telekre. Az Űri utca 39. sz. ház udvarából látható nyugati fala és északnyugati sarokarmirozása (53. kép). Földszinten és az első emeleten egy-egy elfalazott barokk nyílás, a második emeleten két új ablak helyezkedik el. A déli ablaknyílás északi fele alatt hét szabályosan egymás fölé rakott kváderkő sorakozik. Minden bizonnyal középkori ablakkeret rétegkövei. Kutatása állványozás hiányában elmaradt. Thurszky Béla mérnök 1950-ben a torony második emeleti északi falában középkori gerendalyukakat és kis, lőrésszerű ablakot mért fel. A torony délkeleti sarokarmírozásának tekintélyes részletét az Űri utca 37. sz. ház hátsó lépcsőházában találtuk meg vakolateltávolítás útján (54. kép). A földszinten, a hátsó lépcsőház melletti kamrában is megmutatkozott a torony keleti fala. Itt a délkeleti sarokarmírozás folytatásaként két nagyméretű kváderkő jelentkezett. A kamra végében a torony keleti falához 65 cm széles, 50. kép. Úri utca 37. sz. Alaprajz (Horler F. felmérése) a toronnyal összekötött armírozott fal csatlakozik. Valószínű, hogy támpillér, de rendeltetésének végleges tisztázása csak az Országház utca 12. és 14. sz. házak felől lesz lehetséges. A torony egyik, ma nem használt földszinti helyiségében fennmaradt a jellegzetes barokk, füstös konyha, másik helyisége a földszinti lakás kamrája. Eredetileg egy helyiségből állott, ezt az egységes helyiséget és boltozatot kettéosztó barokk fal is tanúsítja. A torony viszonyát a középkori lakóházhoz csak az Űri utca 39. sz. udvarán tisztázhattuk. A torony nyugati és a ház északi falának csatlakozásánál a sarokban, a vakolat eltávolítása után kitűnt, hogy a két fal egyszerre épült. Az alapozás megkutatására ugyancsak a sarokban nyitott kutatóárokban a mai udvarszinttől 185—190 cm-re 25—30 cm vastag, összefüggő kemény habarcsrétegre akadtunk. Alatta márgás sziklatömb került elő. A középkori járdaszint valószínűleg közvetlenül a habarcsréteg felett volt, mert egészen a habarcs felső szintjóig mindkét fal egyenletesen rakott ós csak a habarcs alatt találtunk a sarokban néhány, az alapozás szabálytalanságát mutató követ. Az itt talált sziklaalapozásra vonatkozó feltevésünk megmagyarázza azt, hogy a torony miért ugrik ki a ház homlokzati vonalából. Ugyanis a hatalmas, vastag falú torony tartására kétségkívül a sziklaalapozás felel meg legjobban. Mivel sziklára az Űri utca 37. sz. udvarán nem akadtunk, valószínű, hogy a torony építésekor a toronyalapozáshoz kedvező adottságot tudatosan használták fel. 345