Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

a XVI. század folyamán történhetett, téglával vegyes kővel. Az ajtó — keretkövónek műformáit tekintve — a XV. század elejéről való lehet. Ez nyílhatott az említett boltba (17. kép). Az Anna utcai traktus homlokzatának kutatása során más középkori maradványokat nem találtunk. A belső udvarban az épület határfala volt, a földszinten ós az Anna utca felé eső pincelejáróban gótikus ajtók szegmentíves záródású kőkereteinek maradványait találtuk. Ugyanitt került elő egy törökkori ajtó keretének kőhasábja, amely a gótikus ajtó nyílásában volt elhelyezve. A jelenlegi kapualjban és az udvar többi homlokzati falában középkori maradványok nem voltak. Az eredeti középkori kapubejárat is bizonyára a Tárnok utcából nyílott. A kutatás végeredményeképpen sikerült tisztázni a mai Tárnok utca 18. sz. két házból álló épülete egyikének középkori alaprajzát (18. kép). AHaüy-féle 115. sz. ház a XV. század elején épült, amit az oromfal földszinti szakaszán feltárt későgótikus kis ajtó keretköve is igazoh Gerő Győző ÚRI UTCA 6. SZ. üPfiSü^ Zártsorú, körülépített udvaros, két utcára néző, egyemeletes lakóépület. A jelenlegi épület helyén a középkorban két lakóház állott, közülük a délinek egy része átnyúlt a mai Űri utca 4. sz. területére. Az egykori épület a XIV. században épült, míg az északi a XIV. század elejéről való. Az 1686. évi visszafoglalás során a két lakóház részben elpusztult, a délinek csak a pincéje, falai ós kapualjának egy része, az északinak azonban kapualja és a mellett levő helyisége is megmaradt. 1696-ban a telekhatár megváltozott. Az északi házhoz csatolták a déli kapualjat. Az 1696. évi állapot alkotja a jelenkori telekhatár alapját. Mindkét ház tulajdonosa a császári parancsnok volt, akinek itt volt a szállása. A császári parancsnok szállásául használt mindkét épület 1696-ban már újjáépült. Jó állapotban levő, a fentiekben említett középkori eredetű részleteiről a Zaiger külön említést tesz. A XVIII. század elején Űri utcai szárnyát újjáépítették, az 1900-as évek elején pedig az egész épület nagyarányú átépítésen ment keresztül, amelynek során új homlokzatot kapott és belső szerkezetében modernizálták. Arányi 1877-ben az épület homlokzatáról említést sem tesz, a kapualjról azonban részletesen szól. A leírásból a 6. sz. ház jelenlegi kapualjára ismerünk. 1933-ban ismét átalakítják és ebben aformájában éri a második világháború. Ekkor pusztul el Úri utcai homlokzatának részben emeleti traktusa ós szakad be az északi oldalon egyik középkori dongaboltozatos helyisége. A keletkezett károk egy részét 1950-ben helyreállítják. A homlokzat kutatása során lényeges középkori maradványok nem kerültek felszínre. A déli szakaszon az épület utolsó K—Ny irányú helyiségsorairányában a homlokzaton nagy fesztávolságot áthidaló középkori téglából épült hevederív egy szakasza került elő. Minthogy a korábban említett és a mai 4. sz. telek helyén állott középkori háznak kapualja az épület e szakaszára esik, a feltárt ív maradványa nem lehet más, mint a kapubejáró teherhárító boltíve. Másodlagos felhasználásból került elő földszinti homlokzati falából egy gótikus, többszörösen tagolt szegment19. kép. Úri utca 6. sz. A ház déli tűzfalainak nyugati szakaszán feltárt középkori ajtó- és ablakkeret részlete 21 Gerevich : Budapest régiségei 321