Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

13. kép. Szentháromság utca 7. sz. XIV. sz.-i pince metszete és alaprajza (Várnai D. felmérése) nyugati szárnyat megépítették, a XIV. századi ház északi határfalát téglaboltövvel áttörték és a hosszú dongaboltozatos utcai helyiséget (ma cuk­rászmúzeum) az udvar felé meghosszabbították. Ennek a jelentős építési periódusnak emlékeként maradt meg az ún. füstölő helyiségében a fen­tebb említett téglaboltöv és a meghosszabbított dongaboltozat, amely szintén a kutatások folya­mán látott napvilágot. Ugyancsak a második építési periódusban építettek a házra emeletet és vált szükségessé egy lépcsőház építése, amely­nek maradványait a műemléki kutatások során sikerült megtalálnunk. Az udvari szárnyon a kutatásokat a copf pinceajtótól északra indítottuk meg. A teljesen sima vakolt felület leverése után csakhamar elő­tűnt a lépcsőház ajtókeretének három rétegkőből álló kávája (14. kép). A legfelső szemöldökkövön a balra induló gyámkő ívindítás is látható. A nyílást felül középkori méretű téglákból álló teherelhárító ív zárja le. A nyílás bal oldalát a copf pinceajtó építésekor elbontották. A keret mögött a középkori lépcsőház oldalfala mutat­kozott, két megmaradt lépcsőfokkal. Ugyancsak megmaradt a lépcsőház emelkedő szegmentíves dongaboltozata, amelynek ívvonala és záradékpontja eltér a fentebb említett tégla teherelhárító ívétől. Ez utóbbi tény arra enged következtetni, hogy a középkori lépcsőháznak a dongaboltozat ívéhez épített ajtókeretét valamilyen ok miatt elbontották és az új keretet, illetve a teherelhá­rító ívet az újjáépítés során az eredeti középpont­tól egy kissé balra tolták el. A lépcsőház egykarú volt, folytatását az emeleti részeken nem állt mó­dunkban feltárni. A feljárat a mai copf pinceajtó és pincelejárat építéséig, tehát a XVIII. század második feléig volt használatban. Ekkor a lép­csőház felső szakaszát elbontották és a mintegy 85 cm széles falban megmaradt alsó részét tört kő falazattal tömték be, amelybe helyenként Cl jelzésű téglákat kevertek. Az elbontott lép­csőfokok egy részét a copf pincelejárat falába helyezték el. A lépcsőház-maradványok véleményünk szerint középkori eredetűek, bárkormeghatározó stílusjegyeket feltüntető faragott részlet nem maradt fenn. Indokolja ezt a feltételezést építő­anyagának a ház barokk korban épült részleteitől eltérő volta, másrészt az a körülmény, hogy a középkori ház emeletére felvezető lépcsőfeljárat­nak másutt nem találtuk nyomát. A lépcsőház ajtókerete részben másodlagosan felhasznált kö­zépkori kövekből készült, barokk időkben. Alép­14. kép. Szentháromság utca 7. Feltárt középkori lépcsőház-bejárat 317

Next

/
Thumbnails
Contents