Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

csőház oldalfalát és emelkedő dongaboltozatát ellenben kemény, meszes, kavicsos, középkori jellegű habarcs borítja. A barokk ajtókeret a középkori falhoz lazán illeszkedik és a szorosan hozzákapcsolódó homlokzati fal nagyméretű barokk téglákból épült. A lépcsőház építésekor a 85. sz. ház már valószínűleg állt. Teljes biztonsággal nem datálható, mert ebből a részből profilált, faragott részletek még nem kerültek elő. Az 1686. évi felszabadulás után Hirschl Vendel háztulajdonos a két középkori házat egyesítette. Az emeleti részeket újjáépíttette és megépíttette a kapualjból nyíló ma is használt lépcsőházat, valamint a keleti udvari szárnyakat. Ujabb nagyobb építkezés a XVIII. század végén történt. Ekkor alápincézték és újjáépítették a nyugati udvari szárnyat. Valószínűleg ezzel kapcsolatban, vagy valamivel később szűnt meg a feltárt és ismertetett középkori lépcsőház funkciója. A korábbi betömésre enged következtetni az, hogy a bejáratot kitöltő falban a Cl jelzésű téglák mellett égett végű fagerendát is találtunk. Lehetséges, hogy a feljáratot már az 1723. évi tűzvész után megszüntették. Ebben az építési periódusban nyerte a Szentháromság utcai homlokzat a mai architektúrát. A negyedik lényeges építési szakaszban, a XVIII. század végén épült a harmadik északi udvari szárny és a függőfolyosók. A XIX. századból csak kisebb jelentőségű átalakítások nyomait láthatjuk. F. Tóth Rózsa TÁRNOK UTCA 18. SZ. Zártsorú, körülépített udvaros lakóépület a Tárnok és Anna utca sarkán. A Tárnok utcai középkori épület homlokzatának kutatása során az emeleten, az épület tengelyében egy barokk-kori szoborfülkét találtunk, benne falazott postamenssel. Falát kókes15. kép. Tárnok utca 18. sz. Az Anna utcai homlokzat földszintjén feltárt középkori maradványok 318